Szerelmes versek Istenes versek Elgondolkodtató versek Szomorú versek Haikuk Nőnapi versek

 Elgondolkodtató  versek

Arany Viktortól

 

Ars poetica

Lábam a földön, fejem az égben, szívem középen. 
Hídként hajlok szellem és anyag között.
Vándor, kelj át rajtam bátran, 
Ne félj a szakadék fölött!

 

Illusztráció Kun Éva  http://web.t-online.hu/kunevi/

 

 

 

Fürkésző szemed

 Fürkésző szemeddel hiába nézel,
Azonos vagyok az ablakréssel.
Üres, semmi vagyok én,
Ezért áramlik rajtam a Fény.

 

 

 

Miért él még a rettenet?

 Miért él még a rettenet?
Hisz csak akkor élhet,
Ha élni engeded!
Vond meg tőle hited,
Éld saját életed!
Párod a boldogság,
Ez az új világ

 

 

Harap a kobra

 Harap a kobra,
Üres a gyomra.
Ha sűrű vagy,
Megmérgez.
Légy üres, levegő,
Így nem sérthet.

 

 

 

Fáj a boldogság?

 Ó te szegény!
Ki élvezni nem tudod
A boldog életet!
Irgalomból
Fájdalmat adjak
Neked?

 

 

 

Egy gondolat

 Egy gondolat űz és hajt.
Csak kerüljem, ne lássam
A bajt!
Baj barátom
Keblemre ölellek.
Gyere vigadjunk,
Hisz téged is szeretlek!

 

 

Port fúj a szél

 Port fúj a szél.
Erényt kerget a kevély.
Légy inkább bűnös velem!
Nem gyötör a félelem.

 

 

 

Nincs maradásom

 Se életem,
Sem halálom,
Míg fel nem derül a fény,
Valójában ki is vagyok én?

 

 

Már látom

Már látom,
Nem lesz halálom.
Testemből elmegyek,
De itt leszek veletek.

 

 

Óda a sírhoz

 Ó te balga! Ne hidd,
Hogy fogva tarthatsz!
Szorítsd csak poromat!
Mit tudod te koromat!

 

 

 

Elmúlt a nyár

 Elmúlt a nyár
Haldoklik a napsugár.
Ködös télben vele halok.
De tavasszal feltámadok.

 

 

 

 

Oda fuss!

 Hol zörögnek a fák.
Éledezik az álmodó világ.
Légy ott, sorsod születésénél!
Ki nem hal meg, örökké él.

 

 

 

 

Honnan e sorok?

 Ki írja verseim e hajnalom?
Vajon megérem-e, hogy megtudom?

 

 

 

 

Szaladni divat

Szaladni divat,
A ballagó henyél.
Sebaj, mi csak ballagjunk
Kisöcsém.

 

 

 

 

Szél rángatja vállam

 Szél rángatja vállam,
Vihar a ruhám.
Életem orkán.
Pihenjetek elemek,
Csillapodjatok
Egy kicsit most fáradt vagyok

 

 

 

 

 

Zárd be a bánatod

 Egy jó erős szekrénybe
Zárd be a bánatod!
Gyújtsd rá a házat!
Többé nem láthatod.

 

 

 

 

Ártatlanság

Az ártatlanság grádicsa,
Ha * nélkül írod, hogy p*csa.
Miért van szíved feltúrva,
Ha leírod azt, hogy kurva?

 

 

 

 

Szedd a lábad!  

Szedd a lábad!
Az idő hajt.
Ha nincs számodra idő,
Kerülted a bajt.

 

 

 

 

 

Miért vagy kemény?

 Miért vagy kemény?
Nincs már remény?
Próbáld eltörni a puhát,
Vagy megfogni a rét illatát!

 

 

 

 

 

Miért élsz?

 Miért élsz, mondd meg nekem!
Ha megmondod, nincs több kérdésem!

 

 

 

 

Az akadály

 Mit könnyen elérsz, semminek nézed.
A sövényt könnyedén átléped.
De ha a lécet ég magasan látod.
Elszáll kedved, s bátorságod.

 

 

 

 

 

Lelked

 Lelked a szemedben,
Sorsod a kezedben.

 

 

 

 

 

Ballagásra

  Az érett gyümölcs lehullik a fáról
Nem szívja többé annak tejét
Az érett ember saját lábára áll
És dologra adja a fejét

 

 

 

 

 

Helgának

  Olyan vagy, mint tejberizsen a penész,
Elég egy kicsi, s elromlik az egész.
A te helyed másutt van, szalámin, meg sajton,
Kérlek, ne nyisd rám többé az ajtóm.

 

 

 

Fórumtársnak

 Hívatlan prókátornak
Ajtó megett helye,
Ki kéretlen véd,
Nincs helyén a feje

Fontoskodva nyüzsög,
Mint kukac a sajtban,
S nem látja, hogy ő van
A legnagyobb bajban.

 

 

 

 

 

Panasz és válasz

Idegen a világ, nem szeret már senki!
Nem kéne a falak mögül előkecmeregni?

 

 

 

 

Tomi látogatása után

 Csintalan fiúcska
Képében kit láttam,
Mester volt ő bizony
Csak álruhában

Hamiskás szemével
Ahogyan rámnézett
Tudtam, amit látok,
Nem más, mint képzet.

 

 

 

 

A mozigépésznek

 Vetítek, mint mozigépész
Szinte éjjel-nappal.
Minden hibát másban látok,
A film miatt okkal.

Magam csak szólok,
Más rámförmed,
Tényleg így is látom,
S hihetetlen számomra
Egyoldalúságom.

Én csak segítek,
Ő meg támad, látod?
Így veszíted el most,
Egy jóbarátod.

 

 

 

 

Kérdésre válasz

 Verset írni nehéz, s művészet?
Bennem maguktól születnek,
Én csak leírom őket

 

 

 

 

Versírás

Tollam alá omlanak a sorok
Könnyedén, mint lábam ha táncolok.

 

 

 

 

 

Kopaszság

 Letaroltam Sámson díszem
Fejem, mint a bársony,
Meglesz, mire megint kinő,
Újév vagy karácsony

 

 

 

 

 

Megújulás

Régi bőröm szakadozott,
Repedezik, feslik,
Szűk volt már a régi énem,
Az öreg kígyó vedlik.

Elhal régi, s mi születik
Hamvas és még gyenge
El kell bújni, hogy ne
Leljenek a védtelenre.

Előjövök majd odúmból
Bizton megígérem,
De arra ne számítsatok,
Oly leszek, mint régen.

 

 

 

 

 

Könyörgés

 Istenem segíts,
Szörnyű a kínom!
Ne engedj még egyszer
Olcsó bort innom!

 

 

 

 

 

Vétkesek közt

 Azt mondják, hogy vétkesek közt
Cinkos, aki néma.
Vajon az is odaszámít,
Kinek nyelve béna?

 

 

 

 

Pegazuson

 Lovam száguld,
S hova repít
Azt magam sem tudom.
Így van ezzel
Majd mindenki
A hosszú uton.

Vannak akik fáradtak már,
Állni mégsem mernek,
Ismerik a régi szabályt,
Rosszabb ha felkelnek.

 

 

 

 

Fejfájás

 Fejem sajog,
Majd szétpattan,
Óriás satu nyomja.
Rajta nyugszik
Az elmúlt
Hatvanöt év gondja.

Mi lenne ha
Ledobnám most
Ezt a buta terhet,
S azt mondanám
Erős hittel,
Többé már nem kellhet?

 

 

 

 

 

Tibet

 Tibet, Tibet,
Kicsiny sziget.

Ha porrá lesz
Mind embered,
Továbbél-e
Bölcs szellemed?

Freedom for people,
They not fight
But you sacrefise!

 

 

 

 

Csak

 Csak hidd el
Hogy nincs vég,
S nincs szükség,
Hogy védd

Magad.

 

 

 

 

 

Just

 Just believe
That is not end
You dont need
To defend

Yourself

 

 

 

 

 

A buszpályaudvaron

Fekete lány feketében
Mégsem gyászos látvány
Ékszer ő a rengetegben,
Nem drágakőben zárvány

 

 

 

 

Hamvas Béla nyomán

Egy az, mit Isten is
Pokolra utal,
A HIVATAL

 

 

 

 

Anyám barátja

 Anyám barátja,
Hallom gyerekszájból,
Mit gondolhat arról,
Hogy édesanyja lángol?

Valakiért.

 

 

 

 

Rajtam múlik

 Rajtam múlik,
Hány éves vagyok.
Lehetek húsz is,
Ha akarok.

 

 

 

 

Szörnyű dolog

 Szörnyű dolog,
Ha gyomrom korog.
Ne csapjon meg halál szele,
Ha nincs a hasam tele!

 

 

 

 

Az élet

 Apró örömökből
Áll az egész élet.
Vagy szeretsz,
Vagy szeretnek téged.

 

 

 

 

 

Tisztulás

 Szememből patakzanak
A tisztító könnyek,
Elfolyik a bánat maró sava,
S így lesz minden könnyebb.

 

 

 

 

 

Repülj

 Repülj, repülj,
Tárd ki szárnyaid,
Vigyenek vágyaid!
Le sosem esel
Mert emel a
Leveg

Ő

 

 

 

 

 

A vég

 Az óra elakad,
A szövet elszakad,
Lábad bárhogy szalad,
A vég utolér.
Ne menekülj, ne félj,
Öleld át, s megkímél!

 

 

 

 

 

Versírás

 Verset írni
Szándék nélkül lehet,
Akkor tudja az ihlet
Vezetni a kezet.

 

 

 

 

Dum spiro

 Dum spiro, spero,
Mily meleg takaró!

 

 

 

 

 

Hell and Heaven

 Hell and Heaven
Just, wat’s happen
With you.

Heaven’s heaven
All things happen
But has’nt beaten

You

 

 

 

 

I believe

 I believe,
That you achieve.
You build
Your future,
Be creator

Now!

 

 

 

 

Betegségem története

  Orvosokkal kezdtem,
De csalódnom kellett.
Gyógyászokhoz jártam,
Mert arra is  tellett.

Asztrológus, jós
Fürkészte sorsom,
Felhős maradt
Mégis égboltom.

Istenre is rátaláltam,
Sok könnyet hullattam.
Igyekeztem jóvátenni,
Mit hittem elkövetni.

Jézust kértem megváltómnak,
Bölcs mesternek, tanítómnak.
Vallásokat egynek láttam,
S tőlük már távol jártam.

Jón és rosszon emelkedtem,
Az Egységet megéreztem.
A gyógyulásról is lemondtam,
Így beteg is maradtam.

Meggyújtott a szerelem,
Célom lett a sikerem,
Lendületet kaptam,
Szinte meggyógyultam.

Mégis minden odalett,
Vágy, s remény elveszett.
Ne szánjatok beteget,
Tapasztalt, s gazdag lett.

 

 

 

 

 

Szeretet

 Szeresd a másikat,
De ne feledd önmagad,
Ha bárkit is mellőzöl,
Nem igaz a szavad.

Szeretni nem érdem,
S nemeslelkű tett,
Szeress mindenkit,
Ne tégy különbséget.

Nem szeretni,
Mint nem venni levegőt,
Ki magát, vagy mást nem tud,
Csak sajnálhatod őt.

 

 

 

 

A vacsora

 Vér, könny, veríték,
Ez a teríték.
S mi a falat?
Megtalálod Magad!

 

 

 

 

 

Homokszem a testben

 Homokszem a testben
Gyötrelmet gerjeszt
Válaszul a kagyló
Igazgyöngyöt fejleszt

Ha sokan sajnálnak,
Nem szabad lankadni
Elmúlik kis idő,
Lesz irigyed mégannyi

 

 

 

 

Az elemzőnek

 Hasonló a hasonlót dicséri,
Ellentét ellentétét vonzza,
A jó párokat össze nem észérv,
Hanem a szerelem hozza.

Kinek szerelme dús gyümölcsöt terem,
Annak a mély gyökér lesz később a verem.
Kiből a szent érzés végleg elillan,
Sosem gondolta holtodiglan.

Az elásott mély érzés
Azonban föld alatt pihen,
De jön még a nyár,
És újból terem.

 

 

 

 

Essentia

 Ki mindent ért,
Annak nincs MIÉRT.
Aki hallgat, beszél,
Aki nincs, az él.

 

 

 

 

Ha mindent

 Ha mindent rossznak látunk
Rossz lesz a világ,
Félszemünkkel nézzük,
S mondjuk, magunk igazát.

 

 

 

 

 

Időjárás

 Lomha felhők szürkülnek az égen,
Ily rossz idő nem volt már régen,
Felettük mégis ott mosolyg' a nap,
Ha ezt tudod, mindig boldog vagy!

 

 

 

 

A Ferrari tulajdonos panasza

 Mi elöl nem fér be,
Hátul kell az légyen,
Szégyen ide, szégyen oda,
Farmotoros gépem.

 

 

 

 

 

Morgás

 Ha egy háztömb fűtést rendel
A Távhő kérelemnek nevezi.
Remélem az ilyen céget
A föld hamar elnyeli.

 

 

 

 

 

Olvadás

 Olvad-apad a hideg tél,
A Nap korábban kél.
Sugarainak hála,
Itt a penészvirágok halála.

Kit a sugár nem ér el,
Mert pincében lakik,
Az penetránsan érvel,
S levelében hemzsegnek a bakik.

 

 

 

 

 

Szabadság

 Rab, vagy szabad,
Csak attól függ,
A rács mely felén
Látod magad.

Magad mögött a rácsot
Sosem látod,
Tekinteted biztosítja
Örök szabadságod

 

 

 

 

 

Ukumének

Lelked örök és szabad,
A börtön csak tested, és magad.

 

 

 

 

Recept

 Apró örömök szikrái rajzanak
Csak hagyd, hogy lángra gyújtsanak.
Bánatod pincéjébe engedj friss levegőt,
Hagyd elégni a szenvedőt.

 

 

 

 

Gondolat

 Ne várj változást,
Csak ha magad is teszed,
A külvilág nincs,
Hanem egy veled.

 

 

 

Egy fórumtársnak

 Véleményed alapos,
Kemény, és kalapos.
Szerte nem nézendő,
Jó a szemellenző.

 

 

 

 

Ellentétek

 A vágy halála
A beteljesedés,
Éhség párja
Jóllakottság és tespedés

Miért lenne más a szerelem,
Mely öröm és gyötrelem?
Van-e mégis örök boldogság
Ellentétek nélküli világ?

 

 

 

Ne félj élni!

 Ha van még, mi felkavar,
Nem zuhantál apátiába,
Érdemes még élned,
Semmi sincs hiába.

Indulat indít, vágy, undor,
Öröm s harag a motor,
Mi tartós, már szenvedély,
Ebben az erős is botol.

Ne félj élni, mindent
Szeress magadban,
Odafent, vagy odalent
Már más világ van.

 

 

 

 

 

Similis simile gaudet

Hasonló a hasonlót dicséri,
A rokonlélekben
Az arra nyitott ember
Önmagát érzi.

Magánya megszűnt,
Gondja megoldódott
Az Egységben
Minden feloldódott.

 

 

 

 

 

Negyven felett

 Negyven fölött szép igazán a nő,
Akkor már kiül a belső,
Meghozza gyümölcsét az élet,
Meglátszik, ki a finom érett.

Sokuk arcán mennyei szépség ül,
Nőiségük kiteljesül,
Az értő szem őket nézi,
Ki szerencsés, karjukban végzi.

 

 

 

 

Kérdőjelek

 Erény-e a hűség
Ha lelkem másra képtelen?
Elvárhatom-e, hogy ugyanezt
Tegyék velem?

Szeretem-e azt,
Kinek feltételt szabok?
Választ, mondd
Kitől kapok?

 

 

 

 

Áradj!

 Írj verset, szerezz zenét,
Szórd magad a világba szerteszét.
A formád elveszhet, ha tartalmad marad,
Lényed örökké előtted halad.

 

 

 

 

 

Magányos hős

 Magányos hős vagyok,
Kitartok, bár roskadok.
Társam csak a magány,
Az életem talány.

 

 

 

 

Kilóra

 Ki verset erőlködve, kilóra ír,
Bolond az, vagy irodalmi szatír!

 

 

 

Ne írj!

 Ne írj több verset,
Ne mondj el minden szót,
Csak az el nem mondhatót.

Hallgass csak,
Elég a gondolat,
Száll és szabad.

 

 

 

 

Mi lesz?

 Ha abba, mi fáj, belefásulok,
Fa lesz belőlem,
S a földnek gyökeret adok?

 

 

 

 

Kérdés

 Tudnod kell ki vagy,
Hogy lehess önmagad.
Percenként változol,
Lényed illanó,
Mi vagy hát?
A változás, vagy a változó?

 

 

 

 

A favágónak

 Emeld baltádat,
Vágd belém a fejszét.
Vágtál már fát százat,
Ne várd meg az estét.

Kivágni úgysem tudsz,
Gyökereim mélyek,
A felszínt viheted,
Megmarad az élet.

 

 

 

 

Köszönet

  Nyomasztó fellegek
Ölelnek körül,
Az ember ilyenkor
Semminek sem örül

Vadhattyú száll
Le a tóra,
Jókedvvel térek
Nyugovóra.

 

 

 

 

Szabadság

  Akkor vagy szabad,
Ha ismered magad.
Nem köt gúzsba félsz és vágy
A világ számodra megvetett ágy.

 

 

 

 

Fordulj a Nap felé

 Fordulj a Nap felé,
Mögötted az árnyék,
Múlttá lesz a gond,
És szebb a mai tájék.

 

 

 

 

Öröm

 A szeretet nem érdem,
Öröm adni, kapni,
Művelni kell csak, és nem
Parlagon hagyni!

 

 

 

 

 

Annuskának

  Fürge lábak, barna haj,
Ha elfutok, az se baj.
Mandula, dió, mogyoró,
Annuskának ez való!

 

 

 

 

 

Similis simile gaudet II

 Hasonló a hasonlót dicséri,
Fájdalom a fájdalmat érti.
Nem könnyebb, mégis jobb,
Ha értőnek mondhatod.

Egy cipőben járni,
Mégis másként látni,
A helyzet tartalmas,
És sosem unalmas.

 

 

 

 

Az idő hatalma

  Előtted óriás hegy,
Mellette tenger,
Cövekel a láb,
Lépni nem mer.

Lemegy a nap
És felkel újra
Csak halom a hegy
S a vakond túrja

A tenger meg
Ökörlábnyom,
Mely vizet gyűjt
Az ingoványon.

Ha, mit üzen
A vers, megérted,
Gondjaid ezentúl
Könnyebben átléped.

 

 

 

 

Kicsi a hold

  Kicsi most a hold,
Fénye alig látszik,
Mégis elvilágít,
Egy régi jóbarátig.

 

 

 

 

Vihar után

 Eldördül az ég,
Villám és vihar,
Elvonul minden,
Megszűnik a zaj.

Csicsergés hallik,
A természet dalol,
Mindenki szeret
Mindenkit valahol.

 

 

 

 

 

Kínban írt vers

 Kongadobon fut a vándorpatkány,
Házunk előtt van az iparvágány.
Piros vonat régen futott rajta,
Anyósomnál összedőlt a pajta.

 

 

 

 

 

Hajnali szavak

Kifosztott lelkem
Gazdagságára leltem
Amikor végre
Mindent mertem

 

 

 

 

Angyalszív

Angyalszívvel mindent szeretsz,
Angyalszívvel angyal lehetsz.
Mit tegyek, ha ember vagyok,
S angyal lenni nem akarok?

 

 

 

 

 

A mai nap

A mai nap tiéd, s semmi több,
Használd ki földi börtönöd.
Lelked hamar tovaszáll,
Otthonod várva vár.

 

 

 

 

 

Egyetlen társam

 Egyetlen társam a magány
Így aztán az a talány,
Magány vagy társaság
Hol lelkem égni vágy.

 

 

 

 

 

Ma éjjel

Hogy ma éjjel mi lesz velem?
Megtudom, csak kis türelem,
Álmaim beteljesülnek,
Szárnyaim égbe emelnek.

 

 

 

 

Egy esély

  Egy esélyed van mindenre,
Minden gondolatra, tettre,
Lelked minden ízre vágyik,
Ne válogass mindhalálig.

 

 

 

 

Rejtély

 Monolitnak hittél,
De csiszolt kő vagyok
Ezer felületen
Más - mást mutatok

 Hogy ki vagyok én
Magam sem tudom
Elkísér a rejtély
Hosszú utamon

 

 

Nigth call

Hív az éjszaka,
Meleg palásttal borít,
Világa rejtelmes,
Illata elbódít.

 Virrassz velem
Fogd a kezem,
Tanúink a csillagok,
S a szárnyas angyalok

 

 

 

 

 

Este

Belopódzik
Szobánkba az este
Ránk folyik meleg,
Lomha teste.

 Már várjuk
Mai álmunk,
Hol megéljük
Szabadságunk.

Eljön majd az éj
Estéje a hajnal,
S felkelünk
Egy új dallal.

Ki meghalt,
Újjászületett,
S éli tovább
A drága életet.

 

 

 

 

 

 

Unchain my heart

Szívemről  verd le a láncokat ,
Hadd járjon a  lábam táncokat,
Lélegezném az éltető zenét
Kiadnám a mérgem felét.

Kitombolnám mi bennem feszül
Indulat s félelem egybe vegyül,
Hajnalig ropnám a gyógyító táncot,
S reggelre kötnék egy új románcot.

 

 

 

 

 

Átváltozás

Van egy érzés,
Mely ki nem mondható,
Van valami,
Amire nincsen földi szó.

Ez az érzés
Lakozik most bennem,
S járja át testem,
Szívem, lelkem.

Egy nap még
Arra eszmélek,
Ember vagyok,
Test, szellem, lélek.

 

 

 

 

 

Anya-gyermek vers

 Pici gyermek
Édesanyja karján
Mit köztük látsz,
Az a szivárvány.

 

 

 

 

 

Embernek lenni

 Embernek lenni,
Mindig csak menni
Ez  a te sorsod,
Melynek terhét hordod.

Légy egy a sorssal,
Ússz együtt az árral,
Megszűnt a teher,
Minden felemel.

 

 

 

 

 

A vár rombadőlt

A vár rombadőlt,
Harcos ül a vártán,
Nem látja hogy ő maga
A hétfejű sárkány.

 

 

 

 

 

Tao

 Nincs nappal éjjel nélkül
Nincs Föld Ég nélkül,
Nincs meleg hideg nélkül,
Nincs nagy kicsi nélkül.

Takarékon is ég a láng
Erőt gyűjt, s pihen,
Új feladat vár rá,
Holnapra nagy leszen.

 

 

 

 

 

The road to hell

Állok a folyó partján,
Melynek vize nem folyik,
Teste görcsökben fetreng
S fájdalmasan vonaglik.

Errefelé nem látszik a fény,
A szél fúj, de nem mozog,
A Nap sem melegít,
Élek, de nem vagyok.

Mákonyos szirének dalolnak,
Lesz-e valaha vége e pokolnak?
Mi kezdődött, végződik is, tudom,
Felemelem majd fejem egy szép hajnalon.

 

 

 

 

 

Ha minden elromlott

 Ha minden elromlott
És kezed csak remeg,
Engedj el mindent
Felejtsd el a neved.

Légy senki és semmi,
Így kerül a fájdalom,
Elveszted éned,
De jobb lesz, tudom.

 

 

 

 

Dust in the wind

 Porszemek vagyunk a szélben,
Hópelyhek hideg télben. 
Lábnyomok homokos parton
Mandalák kolostorpadlón.

Szeszélyes erők formálnak,
Rejtélyes vágyak hajtanak.
Hogy mindez mi végre?
Ujjam felmutat az égre.

 

 

 

 

 

Kívül - belül

Mit kívül keresel,
Belül leled. 
Nem kell más,
Tárd ki a szíved.

 

 

 

 

 

A háremhölgy dala

Háremhölgy vagyok,
Pasa tulajdonol. 
Szívemben egész nap
Szomorú csend honol.

Rab madár vagyok,
Arany ketrecben.
Röpülnék messzire
Vár a kedvesem

 

 

 

 

 

Ne gyászoljatok

Ha meghalok, ne gyászoljatok, kérlek,
Csak átadtam magam egy másik létnek. 
Test és karakter nélkül odaát
Nem szorít már a szűk kabát.

Ki szívből szeret, integet s üzen,
Örömöd bennem is örömöt terem.
Kis énem meghalt, de a nagy Én pihen,
Mert munka még sokáig leszen.

 

 

 

 

 

Kérdés

Van e jobb szó
Arra, hogy élünk,
Minthogy hiszünk,
Szeretünk, remélünk?

 

 

 

 

Born to be a winner

Nyertesnek születtem,
Nem ingatsz hitemben.
Nem vagyok másra vevő,
Én vagyok a nyerő.

Nem adom fel,
Mindig kitartok,
Messze bár, de
Látszanak a partok.

Ne számíts pénzre,
Se észre, tehetségre.
Minden tapasztalat
Mi zajlik az Ég alatt.

 

 

 

 

 

Fools Lullaby

Én vagyok a bolond
Ismeretlen a  gond.
Mi szívemen a számon,
Mégsem kérnek számon.

Sok okos mind kinevet,
Nem látják a tükrömet.
Zeném furcsán szól,
De megértik valahol.

Messze van az otthonom,
Hol, már nem is tudom.
Itt felejtett lent az Élet,
Haza tán sose térek.

 

 

 

 

 

Telihold

Telihold van
Kerül az álom
Helyem az ágyban
Nem találom.

Agyam szüntelen forog
Üres gyomrom korog
Sajnálom szegény testem
Nem hagyom el ez esten. 

 

 

 

 

 

Szeretni

 Szeretni oly nehéz,
Bizonytalan a kéz,
Ki tudja mit tehet,
Az, aki szeret?

 

 

 

 

Stressz

 Futás, rohanás,
Eb megegye.
Az ember gondját
Vajh hová vigye?

Ne vidd semerre
Mi nem a tiéd,
Engedd el lazán,
És megáld az Ég.

 

 

 

 

 

Álmatlan éjszaka

Álmatlan éjszaka,
Bevillanó képek,
Próba és kísértés,
Vagy csalfa érzékek?

Mi ad gyógyírt e tünetre?
Lelkem mi hozza helyre?
Sem elfojtás, sem álom,
Nyugalmam belül találom.

Ami ellen harcolsz
Egyre csak támad
Elfogadás a győztes,
S az őszinte alázat.

 

 

 

 

 

Derűsen

Derűsen hullatom vérem,
Arcom könnyben mosolyog
Láncomat kezemen érzem,
Mégis szabad vagyok.

Gyengeségben hatalom,
A rabság felszabadít
Cipeld barátom kereszted,
Ha ellököd, agyonlapít.

Ami ellen harcolsz,
Arra száll az erő
Titok, de elmondom,
Ki vesztes, az a nyerő.

Mondj igent mindenre,
Ha nemet szólsz, arra is,
Magad leszel a rózsa,
S nem szúr a tövis.

 

 

 

 

 

Halál pajtás

Halál pajtás, add a kezed,
Halál pajtás ver a szíved.
Halál pajtás ne félj tőlem,
Elmegyek veled időben.

Nem hiányzom a leltárnál,
Szökni semmi értelem,
Jól meghúzom üvegem,
S folytatom az életem.

 

 

 

 

Annuskának

Arcomhoz mosoly a keret
A világ számomra kerek

 

 

 

 

 

 

Szeretném ha szeretnének

 Minden szándék visszájára fordul
Nem kap az, ki szeretetet koldul.
Ahhoz megy el a szeretet lelke
Ki bőven ad magát is szeretve.

 Hol sok van, még adnak,
Különös a törvény,
Szükségben a keveset is
Elviszi az örvény.

 

 

 

 

 

Felismerés

 A felismerés húsba vág,
Bennem az egész világ.
Ha minden én vagyok,
Akkor miért harcolok?

 A harc is én vagyok,
Ahogyan a béke,
Meg a hajó, s az őt
Elsüllyesztő léke

 A föld és a virág,
A rajta taposó láb,
Farkas és bárány,
Trágya és márvány.

 Szellő és felhő,
Nyakbatekert kendő
Ébrenlét és álom,
Kereszt a vállon.

 Fordulj hozzám
Kedves énmagam,
Kinek versem írtam
Ím, talányosan

 

 

 

 

Keserű szívvel

 Keserű szívvel
A poklomat járom
Szívem békéjét
Sehol sem találom

 Mondjátok miért
Oly csúf a világ
Miért nem zengi
Az öröm dalát?

 Barátom ne félj,
Éld életed.
Mit kint keresel,
Belül  leled.

 

 

 

 

 

A buddhizmus önfegyelem
(?)

Hegedűmnek nincsen húrja,
A földet csak a disznó túrja.
A Tantól távol maradok,
Hisz buddhista vagyok.

 

 

 

 

Bemutatkozás

 Arany Viktor roppant elme,
S még szerény is őkelme,
Utóneve Hunor Tudor
Arcán ott csücsül a vigyor.

 Sírján majd egykor
Ez az írás talál,
Szája soha be nem áll,
Csak ha benne a kanál…

 

 

 

 

 

 

Változás

 Sötétségből lesz  a hajnal
Szép lassan jön, nem nagy zajjal.
Tartsd nyitva a szemed
Vesd rá tekinteted.

 Sokat veszít, ki most álmos,
Későn, vagy sohasem ébred.
Jöjj el hozzánk vitéz táltos
Ébreszd fel az alvó népet!

 

 

 

 

 

 

Könnyim peregnek

Könnyim peregnek,
Lelkem lángban ég,
Nem oltja az Ég
Tisztító tüzét.

Elég most régi énem
Hamvából új születik
Főnixmadár messze száll
Oda, hol már keresik.

 

 

 

 

 

 

Áldott kéz

Áldott a kéz,
Melyet Isten vezet,
Mely megrajzol
Könnyet, s hitet.

Szenvedések árán
Fényesül a lélek,
Könnyeid csillognak,
S szebbítik a létet.

 

 

 

 

 

 

Szíved dobbanása

Szíved dobbanása
A Mindenségben lüktet.
Téged a Földre
Ragyogni küldtek.

Tedd hát, mit vállaltál,
Ne gyötörjön kétség!
Lépteid vigyázza
Isten és az Ég.

 

 

 

 

 

Ezüst és arany


Beszélni ezüst,
Hallgatni arany
Nemes fémnek
Nemes párja van.

Hallatlan erő a
Ki nem mondott szó
Az értő fülnek
Mindig hallható

 

 

 

 

Deep Within the Corners of My Mind

Lelkem rejtett szegletiben
Ó mondd, mi lehet?
Vajh miért nem gömb,
Miben bújni nem lehet?

Miért kell nekünk a
S
ok búvóhely, rejtek,
Miért mosolygok, míg
B
elül könnyet ejtek?

Mikor lesz végre
Ó
ceán a tavunk,
S
fogjuk szeretni
M
indenben magunk?

 

 

 

 

Csak Rólad, csak Neked!

Csak rólam, csak nekem
Írj, kéri Beácska,
Kinek egója bízvást
A legjobb barátja.

Lefokozza magát
Az elkülönült élet,
De tudom, hogy ő lesz,
Ki hamarosan ébred.

 

 

 

 

Stones in my Passway

Kövek állnak utamban
Sziklák sőt hegyek,
De mind csak erősít,
Míg rajtuk átmegyek.

Ne félj az úttól vándor,
Szedd össze magad,
Erőd csak nőni fog,
Bajod meg apad.

 

 

 

 

 

Rambling On My Mind

Tudatom zavaros
Ide-oda csapkod
Zegzugos barlang,
Mit cseppkőből alkot.

Letisztul majd egyszer,
Ha kikerül a fényre,
Felsóhajt a lelkem
Itthon vagyok végre!

  

 

 

 

Hullámzik a tenger

Hullámzik a tenger
Tombol fent az orkán
Rezdületlen mélye
A felszínt elhagyván

Merülj te is bátran
Lelked legmélyére
Nincs sötét, ne félj
Ott lelsz a fényre.

 

 

 

 

 

Fekete könnyet

Fekete könnyet sírok
Lelkem elszenesedett
Annyit égette már a tűz
Melybe egykor vettetett

Mondd lelkem meddig még
Meddig tart a tisztulás,
Mikor jön el végre a
Várva várt szabadulás?

Mikor szállsz főnixként
Hamvadból magasba
Lerázván mindazt,
Mi fogva tartotta?

Légy szabad lelkem,
Rázd le rabigád,
Már nem a holnap,
Hanem a ma vár rád!

 

 

 

 

 

 

Cut My Wings

Vágd le szárnyaim,
Vagy magam teszem.
Nem kell szárnyalnom
Nyugtot lelt szívem

Hová is röppennék
Ha kedvem volna még?
Bennem van minden
A Föld, és az Ég.

 

 

 

 

 

Thunderbird

Jöjj viharmadár
Kavard fel a lelkem
Kerestem, de nyugtot
A békében sem leltem

El akarok égni,
Betölteni sorsom
Füstté válva eltűnni
A vöröslő égbolton

 

 

 

 

 

Roppant víz

Roppant víz arcain
Siklik keskeny hajóm
Örvény húz, vihar ver,
De van egy nyugtatóm.

Nem kell már számolnom
Sokáig az időt
Elérem biztosan
A végső kikötőt.

 

 

 

 

 

Fellépés közben

Fellépés közben,
A szerepnek élek
Ott fenn a színpadon
Mandalát építek.

Műgonddal rajzolok
Sarkot és cikornyát
Megformázom szépen
 Az alvó óriás álmát
 
De minden álomnak
Ébredés a vége
Mandalámat vihar
Fújja fel az égre
 
Szétszóródik lágyan
Világ négy sarkára
Betöltötte sorsát
Végre valahára.

 

 

 

 

 

Entre dos Aguas

Lendülő lábammal
Két vízbe lépek
Az egyikben élek,
A másikban félek

Ketté szakítom
Csendes önmagam
Majd újra egy leszek
Ős magányosan
 

 

 

 

 

 

 

 

Stop Playing With My Mind

Ne bomlaszd az agyam
És ne játszd az eszed,
Vigyázz, mit teszel,
Megégeted kezed.
 
Kihívod a sorsot
Ha túl sok a játék
Gyermeke vagyok,
Nem söralátét.

Húzd be a féket
Veszélyes a játszma
Összetörhetsz hamar
Az ügyeset játszva.

 

 

 

 

 

 

Heal My Soul

Jöjj szép kedvesem
Gyógyítsd meg lelkem
Oldódj fel bennem
Itt a végtelenben

De fordíthatunk is
Én merülök benned
Gyógyírként megszűnök
És gyarapítom lelked.

Vagyunk, vagy nem
Oly lényegtelen
Minden csak alakul
Nem vész el sosem 

 

 

 

 

 

Tánc a hóban

Makacsul mondom
Érces önmagam
Kemény vagyok,
Tudom világosan

Sűrűre taposom
 A ropogó havat
Por, piszok hozzám
Sohasem ragad
 
Száguldva múlnak
A dolgos órák, percek
Megtettem mindent
Mit nekem kellett.
 
Lelkem haza
Békén távozik
És járja tovább
Örök táncait

 

 

 

 

 

 

Nem múlik minden el

Nem múlik minden el
Hisz nincs semmi sem
Csak álom vagyok
Kit szült a végtelen

Nincs fényes mennyország
Álmában teremti a vágy
És délibáb a pokol
Hol a szenvedés honol
 
Ébredj hát álmodó
Ki megszülted fiad,
Öleld át benne
Szerelmes magad

 

 

 

 

 

Legyen egyensúlyban

Legyen egyensúlyban
Bár billegni szabad.
Hol fenn az ember,
Hol a szárny szakad

Sóvárgunk magunkban
Minden szépre jóra
Pedig míg jó van, a rossz
Sem tér nyugovóra

Öleld hát kebledre
Mindkét feled
Egyesítse őket
Gyógyító kezed

 

 

 

 

 

Hooponopono

Égre rajzolom a szívem
Te vagy a mindenem
Szerelmem, önmagam,
Istenem!

Oly soká túrtam
Világ négy sarkát
Nem láttam meg
Magamban az arcát.

A világ tükör testvér
Csak magadat látod
Mit kívül keresel,
Belül találod!

 

 

 

 

 

 

Pallos a nyakon

Pallos a nyakon
A döntés terhe,
Meg nem hozod másként
Csak könnyeid nyelve.

Szeresd a másikat
De ugyanúgy magad
Merre a határ, hol
Az igazság halad?

Pártatlan csap le
Justitia kardja
Kezében mérleg
Szeme letakarva

Keresnéd a békét
Ferdén oldalazva
Annak fáj leginkább
Ki azt nem akarja
 
Nyakamat lágyan
A bárd alá teszem
Sújts le Sors, de
Kérlek gyors legyen! 

 

 

 

 

 

Véres két lábaddal

Véres két lábaddal
Érkezel a csúcsra
Felküzdötted magad
A roppant magasba
 
Lihegve ülsz le
Egy cseppet pihenni
Ezt a szép percet
Meg kell énekelni

Ólom húzza lábad
Minden porcod sajog
Szemedben mégis a
Győztes tüze lobog

Tekinteted pásztáz
Körbe földön égen
Gyönyörűség telik
A vándor szívében

Álmomban szenvedtem
Az egész káprázat
Megmászok ha kel
Hegyet még százat

 

 

 

 

 

A félelem nem mer

Hullámzik a tenger
A félelem nem mer.
Ne riasszon kétség
Lent nyugodt a  mélység.
 
Tombolhat a felszín
Csak oktalan rémül
A bölcs kiterjed, s
Óceán lesz végül.  

 

 

 

 

 

Ami meg sem történt

Ami meg sem történt
Arról nem beszélhetek
Titok az mit egyedül
Fel nem fedhetek

Isten a tudója
Annak is mi nincsen
Egyedül csak ő ül e
Csodálatos kincsen
 

 

 

 

 

 

Elhagyom a Földet

  Elhagyom a Földet
a szárnyam már remeg
ajkam az életért
hálaimát rebeg. 

 Jó volt itt lenni,
megtanultam egy s mást,
bennem öröm s bánat
ölelgeti egymást

Nem búcsúzom végleg,
jövök én még százszor
ha csak el nem szólít  
a Mennyei Pásztor

 Szárnyaim kitárom,
emelkedni kezdek,
hamar véget ért a
tegnapi kezdet

Örömöm s bánatom
mind Rátok hagyom,
egyiket se éljétek
túlságosan nagyon

Ki nem csapong kettő közt,
még nem lesz langyos,
mértékkel minden érzés
építő és hasznos

 

 

 

 

 

Szerelmes versek Istenes versek Elgondolkodtató versek Szomorú versek Haikuk Nőnapi versek

©Arany Viktor

 
VISSZA TOVÁBB