ÁLMAIM ÉS JELENTÉSÜK

ÁLMOK KATONAI SZOLGÁLATTAL

2004.06.09

Érdekes álmom volt ma reggel. valamilyen fegyveres testületnél szolgáltam, rendőrség, vagy katonaság, és volt szolgálati fegyverem, revolverem. Csodálkozva néztem, hogy a többiek rendszeresen karbantartják, és kiderült, hogy alig tudom szétszedni, nem emlékeztem, hogyan kell szétszedéskor kibiztosítani, és látszott, hogy az alkatrészek porosak, tisztításra érettek, sőt némelyiket már kikezdte a rozsda.

Magyarázat: A szolgálat a földi élet, a rozsdás fegyver a földi életre, a "szolgálathoz" kapott tulajdonságok, szellemi eszközök elhanyagolására, azok karbantartásának hiányára utal. 

2004.06.15

Na, ma azt álmodtam, hogy újra be akartak hívni katonának. Be is kellett öltöznöm, és hiába mondtam, hogy már 51 éves vagyok, hogy már obsitos vagyok, beteg vagyok, nem akartak elengedni.

Magyarázat: Életfeladatunkat teljesiteni kell, mely önmagunkkal együtt  az egész Mindenség szolgálata

2004.12.03

A másik álmomban katona voltam, de már közel volt a leszerelésem, szabadulásom ideje. Már elég megkönnyebbült és laza voltam, de hirtelen eszembe jutott, hogy  még a leszerelés előtt kimenőre akarok menni, és nem találtam a kimenő ruhám felső részét, mert ellopták a szekrényemből. Mentem a századparancsnokhoz méltányossági elbírálás végett, és panaszt tenni, de a szabály, az szabály, amit nem tudok leszereléskor felmutatni a kapott felszerelésből, ruházatból, azt bizony ki kell fizetnem, és amíg le nem szerelek, csak úgy kapok újat, ha kifizetem, kimenő ruha nélkül pedig nem lehet a laktanyát elhagyni.

Magyarázat: A katonaságtól, a szolgálatból történő leszerelés a földi élet befejezése.  A kimenő átmeneti távozás, de ha ennek feltételei nincsenek meg, (kimenőruha, azaz megfelelő felkészültség, "burkolat" hiánya) akkor nem következhet be.

2005.04.07

Álmomban a katonaságnál voltunk. Voltak, akiknek trükkös hátizsákjuk volt. Az eredetivel megegyezően nézett ki, de könnyebb anyagból volt, és a benne lévő dolgok is mind könnyebb anyagból készültek, így könnyebb volt nekik cipelni.

Magyarázat:  A látszat néha csal az életben.

2005. május 24.

Katonai laktanyában voltam, hosszú szabadság után mentem vissza. Szokatlan volt sok minden, nem nagyon találtam a helyem, a cuccaimat. Sokkal kisebb szekrényünk volt, abban alig fért el a felszerelés, hiányzott a ruhámból, szóval volt baj elég. Furcsálltam, nem állt rá a szám, hogy most százados úr a megszólítás, nem százados elvtárs. Spártai viszonyok voltak, nem volt vízcsap, nem lehetett kávét főzni, de még nescafét sem. Jó szokás szerint nekiálltam mihamarabb intézni a másnapi kimaradásomat, bár azt gondoltam, kicsit tán pofátlanság, hiszen most jöttem még csak vissza a szabadságról, de a seregben élelmesnek kell lenni, és különben is öreg katona vagyok, nem újonc.

Magyarázat: A katonai szolgálat a földi lét.  Nem találom a helyem, korábbi életeimhez képest szűkös viszonyok közt élek, elvágyódom.

2005. május 28.

Álmomban katona voltam, és ha nem is viselhettem civil ruhát, magam tervezte egyéni egyenruhám lehetett. Egy dzsipen utaztunk egy másik laktanyába, velünk volt egy női vezető, vagy főnök titkárnője, és végig dicsért, hogy én nem a pénzre, meg az előléptetésre hajtok, hanem érzékeny művészlélek vagyok, és már azt gondoltam, jobb lenne keveset beszélnie, mert sok lesz az irigyem a különleges képességeim, és kiváltságos helyzetem miatt.

Magyarázat: katonai szolgálat, földi lét, az egyénileg tervezett egyenruha, a küldetés, életfeladat, és az ahhoz tartozó adottságok leszületés előtti megtervezésének szabadsága.

2005. szeptember 22.

Kiképzésen voltunk, és volt egy srác, aki nagyon fontoskodott az előadóteremben. Egy különleges, fejpánttal rögzített műanyagkonstrukció volt a fején, amiben lehetett éjjellátó készülék, lézeres célzókészülék, és valami kilövő is, mert időnként halkan, félelmetesen kattant, mintha épp most venne célba valakit. Mindenki csak találgatott vele kapcsolatban, féltek tőle, a szünetben aztán megszólítottam, hogy kipróbálhanám-e a ketyeréjét. Amikor aztán kipróbáltam, kiderült, hogy az egész egy semmitérő fröccsöntött műanyag vacak, alig lehet kilátni rajta, amit lézerfénynek hittünk, az máshonnan jött, a kattogás meg abból adódott, hogy ráncolta a homlokát és ettől a laza ócska műanyagalkatrészek elcsúsztak egymáson és kattantak, nagy kamu volt az egész.

Magyarázat:  vannak ilyen "kamus" emberek, kiknek nagyobb a füstje, mint a lángja.

2005. december 18

A katonaságnál hosszú menetelésen vettünk részt. Sítalpunk is volt, hogy tudjunk csúszni az alkalmas helyeken, és ne süllyedjünk el a mocsárban. Öreg, használt bakancsom volt, ami lötyögött a lábamon, a sítalp sem volt túl jól rögzítve, ezért elveszítettem a sítalpaimat, meg a bakancsaimat és, az egységemet is, miközben a sítalpakat és bakancsokat kerestem. Visszaindultam a laktanyánkba, hátha ott sikerül még egyet szereznem, de egy másik laktanyába keveredtem, ahol egy nagyon szép vajszínű borjúbőr csizmát utaltak ki, és egy nagyon spéci, feszes sítalpat csatoltunk rá. Épp azt kerestem, hogy tudnék megebédelni a laktanyában ebédjegy nélkül, amikor rám találtak barátaim, katonatársaim az egységemből, akik aggódtak eltűnésem miatt és keresésemre indultak. Megnyugtattam őket, hogy szereztem új csizmát, most már csak meg kéne ebédelnünk, és indulhatunk együtt vissza az egységünkhöz.

Magyarázat:  A csizma az (élet)út járásából, az úttal való közvetlen érintkezésből adódó fájdalmakat, kellemetlenségeket hivatott mérsékelni. A sítalp a gyorsabb előrehaladást szolgálja, illetve nagyobb felülete miatt véd az elsüllyedéstől. Ezek elvesztése jelentheti a születéskor magunkkal hozott energiák, energiatest, szellemi- testi képességek, adottságok elvesztését. A pótlás megtörtént, energiafeltöltés után az út folytatódik.

2005. december 29

Álmomban katona voltam egy harcoló egységben. Nagyon nagy csatákban voltunk, golyózápor, bombázás, ezért páran összebeszéltünk, hogy megszökünk egy repülővel. A repülő már indulásra készen állt, pörögtek a propellerei, már lassan gördült a felszálláshoz, odaszaladtam a géphez, de kinyílt az ajtó, és azt mondták, neked már nem jutott hely. A barátom, aki mellettem állt, azt mondta, gyere, próbáljuk meg gyalog, de egyből rávágtam, egy pillanat alatt lelőnek, mint dezertőröket. Most már csak egy választásunk van, mondtam beletörődve, megkeresni az egységünket, és további parancsot kérni.

Magyarázat:  A katonaszökevénynek nincs becsülete, főleg ha el is kapják. Akinek az a sorsa, hogy katona legyen, harcolja végig a csatáját becsülettel.

2006. június 5

Álmomban tartalékos katonai szolgálatra hívtak be. Vittem a meglevő katonai ruhám, pár civil ruhát és az orvosi papírjaimat. Kicsi eltötyörögtem az időt a jelentkezéssel, már voltak akik visszajöttek, és mondták, hogy ne reménykedjek könnyű beosztásban az orvosi papírokat nem fogadják el, és mindenkit jól meghajtanak, de az egész gyakorlat csak péntek 24 óráig tart.

Magyarázat:  A tartalékos szolgálat jelenheti a betegségbe való nemrég történt visszaesésemet és jelentheti az egész földi életet is.

2007. november 2

Bevonultam, de útközben a laktanya felé azon gondolkoztam, alig tudok megszólalni, nehogy a kapus azt higgye, hogy ittam, és fogdába ne csukjanak. Tudtam, hogy a kapuügyeletes alacsonyabb rendfokozatú, de mivel szolgálatban van, elöljáróm, és le kell jelentkeznem nála. El is kezdtem mondani, őrvezető elvtárs, Arany Viktor őrmester....zászlós?.... nem tudom a rendfokozatom... Ahogy a ruhámra pillantottam, nem volt rajta a vállapom, így aztán rendfokozatom tisztázása nélkül szolgálatra jelentkeztem. A laktanyában azzal a szeretetteli  érzéssel fogadtak: - te közénk tartozol. Azon töprengtem, hogy fogom felhúzni a szűk és merev legénységi félcipőt, amikor valaki megérintette a vállam, és egy pár számmal nagyobb, kényelmes tiszti cipőt kaptam.

Magyarázat:  Küldetésem megkezdésére szolgálatba állok. A szellemvilág nyelvét már részben elfelejtettem, ottani helyzetem, "rangom" is a feledés homályába merült bennem.  A szellemvilág szeretettel fogad, és bizonyos egzisztenciális emelkedéssel, kényelmesebb módon folytatódik az életem.

2009. március  18.

Egy laktanyában voltam, és a nagyfőnök lányával egymásba szerettünk. Kicsit zavarban voltam, de azért kezeltem a helyzetet, hogy vele kiváltságos helyzetben voltam a közkatonákhoz képest. Aztán elhívott a szállásukra, beszaladt a szobájába de azt mondta én az apja szobáján keresztül menjek be. Zavarban voltam, de benyitottam, és nagyon kedvesen fogadott az apja, egyáltalán nem volt beképzelt és hatalmaskodó, inkább kedves és közvetlen, aztán bementem a lányához.

Magyarázat: A tippem az, hogy lesz egy sorsszerű találkozásom, ami az Istenhittel kapcsolatban jön létre. De lehet az is az olvasata, hogy a nő az anyagvilág analógiája.

2010. április  4.

Álmomban behívtak tartalékos kiképzőnek a laktanyába. Nosztalgikus érzés volt bevonulni, ismertem minden kövét a laktanyának, bejártam a régi körleteket, a régi hálóhelyeimet. A századparancsnokom szigorú, igazságos, de emberséges főnök volt, szerettem, és ő is szeretett, mert én is ilyen kiképző voltam. Mint öreg katona tegezhettem, de tisztelettel beszéltem vele. Összefutottam egy képmutató tiszttel, vele távolságtartó voltam, és még rengeteg régi ismerősöm volt, az újoncokon kívül gyakorlatilag mindenki. Az újoncok nehezen kezelhetők voltak, olyan alap dolgokat nem akartak megérteni, hogy alakzatba kell rendeződni, hogy dohányozni csak engedéllyel és meghatározott helyen szabad, mintha süketek lettek volna, és nem hallották  volna, amit mondok, vagy nem jutott volna el az agyukig. Belegondoltam, hogy már többszörösen leszolgáltam a katonaidőmet, a fájdalmas betegségem miatt egy szavamba kerülne, hogy felmentsenek a szolgálat alól, de a beszédben nem akadályoz, és végülis olyan mindegy, hogy hol vagyok.

Magyarázat: Jelen életem itt a Földön.

2010. április  14.

A második álomban azt álmodtam, hogy tartalékos szolgálatra visszamentem a laktanyába. Volt bennem valamiféle nosztalgia,  feltolultak a régi emlékek, hogy újra szolgálatba állok. Még civilben voltam, amikor útban a régi századom felé egy irodában egy izgága, pökhendi, kötekedő fiatal hadnagyba botlottam. Az a bizonyos Jockey Ewing tipus volt, még hasonított is rá, csak kigyúrt izmokkal és verekedős hajlammmal, Sugárzott belőle az agresszivitás, látszott, hogy  mindjárt üt, szereti és keresi az alkalmat hogy üthessen. Már nem emlékszem pontosan, hogy engem bántott, vagy valaki mást, de az  igazságérzetem annyira nem tűrte, hogy akármilyen erős volt, és magasabb rendfokozata volt mint hivatásosnak, egy marha nagyot behúztam neki, amitől megroggyant így aztán kvázi móresre tanítottam, bár számítani lehetett rá, hogy ezzel nem lesz a dalnak vége, vagy összeszedi magát és újra jön verekedni, hogy az "arcát" helyre tegye, vagy valamilyen alattomos módon bosszút áll. Közben mentem tovább, hogy keressem a régi századomat és szolgálatra jelentkezzek a régi századparancsnokomnál, és nagyon sok régi tiszttel találkoztam. Régen nagyhatalmú feletteseim voltak, most pedig lecsúszott, amortizálódott részeges emberek. Engem is be akartak csalni kocsmába, ahol ittak, mulatoztak, de én igyekeztem a századomhoz vissza, mert szolgálatba akartam lépni. Sajnáltam, hogy ennyire le tudtak csúszni, és tekintélyüket vesztve bratyiztak volna velem, hogy legyek ivócimborájuk. Egy volt közülük, aki még nagyjából megőrizte tartását, régen is őt tiszteltem leginkább. Örültem, hogy legalább egy ilyen akadt köztük. Mentem tovább, hogy keressem a századom, épp a régi legénységi épülethez érkeztem, amikor felébredtem.

Magyarázat: Hű maradok önmagamhoz a külvilág behatásai ellenére is.

2010. május  6.

Két álmom is volt. az elsőben katona voltam, elegem volt már a szolgálatból, hónom alá csaptam a betegkartotékomat, miben fel voltak jegyezve betegségeim, szenvedéseim, és fontolgattam, hogy elmegyek a megfelelő helyre, ezekkel biztos leszerelnek.

Magyarázat: Fontolgatom a Földről való távozást.

2010. május  27.

Ma azt álmodtam, hogy egy nagy laktanyában vagyok, az épületek szép világosra festve, az utak és a parkok ápoltak. Csend és nyugalom volt, a laktanya közepén voltam, ott egy kőből faragott iránytű volt, mint a NATO emblémája, az is szépen karban volt tartva, épp ráfröccsent valami, és azt is rögön letisztítottam egy ronggyal.

Magyarázat: A szellemi iránytűk, pl. Evangéliumok, Biblia, Buddha tanításai, Bhagavad Gitá, Korán,  a "Szövetség iránytűi"  tisztasága fontos, mert sok embernek nyújtanak eligazítást.

2010. május  29.

Egy hatalmas téren voltunk rengetegen katonák különböző fegyvernemekből, alakulatokból, díszszemlére készültünk. Ekkor egy nyitott fekete autóban lassan méltóságteljesen begördült a tér közepére egy komoly tekintélyes idős férfi, a hadseregek főparancsnoka. Emelkedett pillanat volt.

Magyarázat: A Seregek Ura ószövetségi kifejezés Istenre.

2010. augusztus 31.

Továbbszolgáló katona voltam a laktanyában, tiszthelyettes, vagy alacsonyabb tiszt, de a lényeg, hogy hivatásos. 24 órás szolgálatban voltam, mint zászlóaljügyeletes. Ebédre felkészülés volt. A konyhán a konyhásoknak megmutattam milyen kell legyen a tiszta tányér, magam mosogattam el egyet mintának.Kint az ebédlő előtt is rendet kellett raknom. A zászlóalj egyes századainak meg van a sorrendje, hogy melyik század hol sorakozik fel az ebédlő előtt, de voltak akik éhesek voltak, hamarabb levonultak az ebédlőhöz, és nem a helyükre álltak, hogy közelebb legyenek az ebédlőhöz, őket helyre kellett igazítanom. Jött a laktanya parancsnoka, jelentkeztem nála, először tévedésből századügyeletesként jelentettem, de helyesbítettem zászlóaljügyeletesre.

Magyarázat: Míg a sorkatona bent lakik a laktanyában és hébe-korba, ha engedik, kijár kimenőre, addig a hivatásos kint lakik az otthonában és bejár dolgozni. Munkámat végzem, a szellemi táplálékot tiszta körítésben szabad tálalni. Olykor alulértékelem magam.

2010. szeptember 11.

Laktanyában voltam, elindultam a kapuhoz hazafelé, aztán a kapunál meggondoltam magam, és visszafordultam.

Magyarázat: Elvágyódásom megszűnt, folytatom a munkám.

2010. október 02.

Egy nagy mezőn, a harcmezőn vártunk teljes sötétségben, hogy mikor tör ki a csata, mikor támad az ellenség. Mindenki félt, ki jobban, ki kevésbé.

Magyarázat: A régi halála és az új születése egyfajta harc közben megy végbe a lelkünkben.

2011. január 16.

Álmomban bent voltam a katonaságnál, de már közel a leszereléshez. Nem is egyéni leszerelés volt, úgy emlékszem, hanem csoportos, tehát egy időszak bevonulói egyszerre szerelnek le ilyenkor. Ruhacsere volt, ahogy a seregben előfordul, egy nagy halomban a földre volt dobva az egész század tiszta katonaruhája, de ahogy ez lenni szokott nagy tülekedés, marakodás után csak használhatatlan vickek-vackok maradtak ott, mert egyesek több személyre való ruhát is elvittek, és ahogy a maradék halmot nézegettem, volt benne penge nélküli zsebkés, törött Ikarus busz felirat, de semmi használható. Haragra gerjedtem, és azt mondtam a fene egye meg, a leszerelésig tartó maradék kis időt szeretném normális katonaként eltölteni a megszokott katonasági komfortomban, amibe a tiszta katonaruha is beletartozik. Aztán megnyugodtam, mert szembe jutott, hogy a szekrényemben van tartalék katonaruha szépen kimosva, kivasalva, összehajtogatva.

Magyarázat: Elégedetlen vagyok anyagi körülményeimmel, testi egészségemmel, mindkettőt méltatlannak tartom.

2013. január  28.

Álmomban eljött leszerelésem napja. Kettős érzelem volt bennem, egyrészt örültem, hogy végre eljött a nagy nap, a régóta várt, áhított nap, másrészt mint öregkatonának előjogaim voltak, relatív kényelmes életet éltem, és a megszokás is nagy úr. Felvettem a civil ruhám, visszamentem a körletbe viccelődni a katonatársakkal, aztán kimentem a laktanya előtt parkoló autómhoz, fekete Mercedes, középosztálybeli fiatal évjáratú modell, ami persze nem a sajátom volt, hanem a civil munkahelyem céges autója. Elindultam vele a városba, de menet közben problémák adódtak, bár kényelmes volt, de nem stimmelt a gyorsulása, nem volt benne elég erő, fürgeség, és ami még zűrösebb, a fékje sem fogott tökéletesen. Félre is álltam, kiszálltam belőle, alánéztem, és láttam, hogy tropák a gumik, de aztán kiderült, egy ócska teherautó alá pillantottam be. Eltűnt az autóm. Rájöttem, rossz helyen parkoltam, észrevettem, hogy hivatalos helyen, a katonai ügyészség előtt vagyok, és biztos lefoglalták az autót. Gondoltam nem baj, megszerzem én azt az autót, fizetek egy kis büntetést, és egy kalap alatt megérdeklődöm, hogy rendben volt-e a leszerelésem, mert csak úgy kisétáltam a laktanyából, nem adtam le a fegyveremet, a szolgálati ruhám sem, csak ott hagytam a szekrényemben, nem kaptam semmiféle papírt, obsitos levelet, katonakönyvet. Először egy katonai ügyésznőhöz kerültem, akin láttam, hogy komplexusos és kekeckedni fog. Bele is kezdett nagy keményen, szigorúan a kihallgatásba, de kihívták az udvarra valami probléma miatt, és ott egy kutya megharapta, így kihallgatásom félbeszakadt. Kérdezősködtem, ki folytatná ügyem, és egy szimpatikus alezredesnek elmondtam, hogy túlszolgáltam, többszörösen leszolgáltam a katonaidőt, beteg is vagyok, nem is lett volna szabad behívni, és hogy annyira kába voltam leszereléskor, hogy csak kisétáltam a laktanyából, nem adtam le rendben a szolgálati helyen a felszereléseimet, ahogy ez a seregben hivatalosan előírás. Az alezredes érdekes figura volt, mert rendfokozat nélküli katonai egyenruhában volt, de jóindulatúan kezelte az ügyemet. Kérdeztem, hogy a Mercedest visszakaphatnám, mire azt mondta, ő már szerzett helyette nekem egy nagyobb modellt, felső osztálybelit. Megijedtem, és vázoltam neki, hogy nagy bajba kerülhetek, mert ez céges autó, és ha az osztrák tulajdonos meglátogat, bajom lehet belőle, hogy a céges autót elcsereberélem. Azt sejtettem, hogy valakinek megtetszett az én fiatal évjáratú Mercedesem, és ki akarta próbálni, használni akarta egy darabig, és a nagyobb, de régebbi évjáratú az, amit cserébe rám akar sózni. Ráadásul az illető még azt sem tudja, hogy gondok vannak a fékjeimmel, amit sürgősen meg kell javíttatni, ezért is kéne kerülni ezt az átmeneti csereügyletet. Ekkor felébredtem.

Magyarázat: A test megszorításaitól (betegség) menekülnék is, szabadulnék is, el is jött az ideje, de még nem tudom teljesen felfogni a lehetőséget és elengedni a megszokottat, mert az ember olyan fura, hogy még a börtönhöz, a fájdalmakhoz, a megszorításhoz is hozzászokik, és bizonyos mértékig ragaszkodik.

2014. február  22.

Álmomban egy nagy laktanyaszerű telepen voltam sokadmagammal. Volt hierarchia, "szolgáltunk" de inkább lazán, önként, és nem vasfegyelem volt, hanem inkább tekintély. Egy csoport hölgyet bíztak rám, hogy foglalkozzak velük, és amikor már egy ideje foglalkoztam velük és újabbnál újabb terápiás fejlesztő játékokat találtam ki, akkor belépett Gyárfás Tamás (életben a Magyar Úszószövetség elnöke és médiamogul) és hozzám lépett. Csodálkoztam, hogy egy ilyen "rangos" ember miért "ereszkedik le" hozzám. A fülembe súgva kérését egy cédulát adott át, de közben a rám bízott hölgyeket kiküldte a helyiségből. Az volt a kérése, hogy egyénileg foglakozzak a fiával, akinek házassági problémái vannak. A cédulán adatai, előélete, a probléma rövid vázlata és elérhetőségei voltak feltüntetve. Nekiálltam felkészülni, és elővettem a telefonom, hogy felhívjam a fiát.

Magyarázat: A nők szellemi fejlődésének segítése a feladatom, de egyedi megbízást is kapok a evilágból.

2014. május  8.

Álmomban katonai behívót kaptam tartalékos szolgálatra (ezt a normál katonaidőt letöltöttek kapják idősebb korban). Bevonultam a laktanyába, jelentkeztem a katonakönyvemmel és már éreztem magamon az egyenruha érintését, és előjöttek a régi emlékeim. A felvételt egy fiatal sorkatona intézte, épp 18 éves, ha volt. Előadtam, hogy megjelentem a behívónak megfelelően, de egyrészt beteg vagyok, másrészt pedig sorkatonai szolgálatom idején tévedésből a normál 2 év helyett 7 évet szolgáltam le 1994 és 2001 között, mivel elfelejtettek időben leszerelni és erre, valamint a betegségemre, testi állapotomra való tekintettel nem szeretnék most bevonulni. A fiatal sorkatona sebtében válaszolt valamit, majd elhívták, én pedig hazamentem, mint aki jól végezte dolgát. Otthon azonban megszólalt bennem a lelkiismeret, hogy nincs ez egészen rendjén, nem bizonyosodtam meg róla, hogy elengedtek, s tán még úgy fognak erőszakkal bevinni, ezért visszamentem a laktanyába, de nem a fiatal sorkatonát kerestem a földszinti folyosón, hanem felmentem az emeletre és a régi ismerős tisztek (Bodócsi százados, Síry alezredes) közül akartam beszélni valakivel, aki tudta, hogy becsülettel leszolgáltam már többszörösen a katonaidőmet.

Magyarázat: A szellemvilág további "szolgálatomra", munkámra tart igényt, mely alól kibújni igyekszem.

2014. május  15.

Álmomban a laktanya kapuügyeletes tiszt szobájában voltam, ahol felügyelik a ki-bejárást. A tiszt mellett voltam megilletődötten és tisztelettudóan kérdezgettem a folyamatokról..

Magyarázat: Egy szellemi kapu felügyeletét ellátó magasabb entitás mellett gyűjtöttem tapasztalatot.

2014. augusztus 6.

Álmomban katonai behívót kaptam. Bementem a laktanyába, még nem bevonulni, csak érdeklődni, hogy miért kell bevonulnom, hiszen öreg vagyok, beteg vagyok, lejárt már a katonaidőm. Találtam egy női polgári alkalmazottat aki hajlandó volt meghallgatni, még emlékezett is rám régről, érveltem, hogy nem veszik semmi hasznom, nehezen mozgok, sőt eszembe jutott, hogy kaptam hivatalos katonai elbocsátó levelet 1994-ben, hogy a honvédség már nem tart igényt rám, de a hölgy azt válaszolta, hogy reaktiváltak. Nagyon elkeseredtem, a környéken kószáltam, és gyűjtöttem az erőt, hogy rászánjam magam a bevonulásra, noha minden porcikám tiltakozott ellene.

Magyarázat: Fáradtnak érzem magam a szolgálathoz.

2014. augusztus 11.

Álmomban jelentkeztem az orosz katonasághoz, ahol köztudottan  kegyetlen, nehéz, embertelen a kiképzés és a szolgálat, de a világ legellenállóbb, strapabíróbb, terhelhetőbb katonái is ők egyben. Épp a padlót dörgöltem kőolajos kenderkóccal takarításként, amikor két tiszt nevetett rajtam, mondván, még egészségeseknek is megterhelő ez a kiképzés, meddig fogom bírni betegen? .

Magyarázat: Valamit valamiért.

2014. augusztus 16.

Hosszú nap végén az elvégzett munka jóleső fáradságával indultam haza a laktanyából, ahol hivatásosként szolgáltam. Nem a főépület főkapuján léptem ki az épületből, hanem egy hátsó, nem használt kijáraton, ahol félre volt húzva a drótkerítés, mert le akartam rövidíteni az utat a laktanya kapujához. Kicsit méltatlan is volt ez a hátsó kijárat, ráadásul észrevettem, hogy csak papucsban vagyok és civilben, de gondoltam nem baj, van arcképes igazolványom, azzal majd holnap beengednek a kapun. A kapuhoz közeledve azonban észrevettem, hogy az sincs nálam, ezért visszamentem az irodámba, hogy magamhoz vegyem az összes igazolványom, kulcsom és pénzem, hogy másnap ezek birtokában problémamentesen jöhessek vissza a laktanyába.

Magyarázat: Elő kell készíteni az utat a másnapi munkához (újabb leszületéshez).

2014. augusztus 23.

Álmomban katona voltam, egy hatalmas, bonyolult és terjedelmes szétszedett katonai szerkezetet kellett segítők társaságában összeraknom, ami nagyon nehéz, embert próbáló feladat volt. Ráadásul sürgetett az idő, hogy elszállítják a szerkezetet, ezért aztán a nagyobb alkatrészeket igyekeztem összerakni és úgy terveztem, hogy az aprólékokat majd egyben elvisszük és később összerakom.

Magyarázat: Amit a jelenben nem tudunk megoldani életfeladatunkból, az későbbre marad.

2014. augusztus 30.

Álmomban egy koncentrációs táborban voltam. Ebéd után kimenő volt, kimentem a táborból, megszökhettem volna, de a kíváncsiság és a megtapasztalás vágya visszavitt. Az SS tisztek egy filmet néztek az ebédlőben, lábujjhegyen lopakodtam a nézőtérre, nehogy magamra haragítsam valamelyiket, de aztán amikor már ott voltam, erősebb volt bennem a távozási vágy, mint a kíváncsiság a további programokra, ezért felkeltem a székről és elhagytam a mozitermet és a tábort.

Magyarázat: Az élet nem habos torta. Megszorítások között élek, bármelyik ebéd utáni álom alatt dimenziót válthatnék. megszabadulhatnék a világ káprázatában élő környezetemtől.

2014. szeptember 21.

Egy menekülttábor főépületében voltam, de az nem volt egyértelmű, hogy menekült vagyok, vagy őr. A hangszóróban bemondták, hogy mindenki jelentse, aki szökésben lévő menekültet lát. Tudtam, hogy nagyon jól szervezett a rendszer és majdnem lehetetlen kijátszani, de megérlelődött bennem, hogy mégis megpróbálom. Ügyesen, okosan, jól előkészítve, hidegvérrel sikerülhet, mert nagyon elszánt vagyok. 

Magyarázat: Anyagba zárva rab mindenki, akár őr, akár őrzött.  A menekülés útja nem az anyagvilág elhagyása, hanem a megvilágosodás.

2014. december 28.

Álmomban egy társaságban valaki szóbahozta, hogy az 55 éves ismerősét behívták katonának. Értetlenkedtem, hogy lehet ez, azt válaszolta, most ilyen idők járnak. Azt mondtam, én nem vonulok be, inkább a halál, vagy bevonulok, és passzív rezisztenciával ott halok meg szolgálat közben..

Magyarázat: Nincs kedvem a szolgálathoz.

2015. február 22.

Álmomban néhány katonaszökevény társammal együtt megszöktünk a katonaságtól. Már el is távolodtunk, amikor kiderült, hogy egyikünknek találkozója van más katonákkal. Izgultunk, nehogy rajtuk keresztül lebukjunk, de megértettek minket, sőt kiderült, maga a katonaság sem fog üldözni, csak bennünk maradt egy kis rossz érzés, hogy elszöktünk, nem pedig leszereltek minket.

Magyarázat: Szabadulnék a szolgálattól, de lelkiismeretem visszatart.

2016. március 17.

Álmomban katona voltam. Sok katonatársammal egyetemben épületromokat takarítottunk el, lapátoltunk, söpörtünk. 

Magyarázat: Az egó romjait takarítom el.

2016. április 16

Álmomban hosszú pihenőidő után behívtak tartalékos katonának. Ahogy az újoncokkal együtt várakoztam a legénységi épület előtt, elhaladt mellettünk egy öregkatonákból (hosszabb ideje folyamatosan szolgáló) álló szakasz. Mutattam az újoncoknak, hogy hurkás, feszes izmaik majd szétfeszítik az egyenruhát, iszonyú jó kondícióban vannak az újoncokhoz képest, mert állandó  megterhelés alatt vannak. Velük szemben az újoncok elkényelmesedett petyhüdt, fejletlen izmai alkottak ellenpólust és ennek láttán egyből én is megfeszítettem izmaimat és felkészültem az erősítő megpróbáltatásokra.

Magyarázat: Ami nem pusztít el, az erősít.

2016. április 23

Álmomban tartalékos katona voltam. Egy szombati napon eszembe jutott egy jogszabály, ezért utánanéztem, hogy a tartalékosokat legfeljebb három évig lehet szolgálatra behívni. Mivel már nagyon elegem volt a szolgálattal együtt járó vegzatúrából és rájöttem, hétfőn lejár a három év, elhatároztam, hogy benyújtom a kérvényemet a leszerelésre, ha hétfőn nem szerelnek le.

Magyarázat: Belefáradtam a szolgálatba.

2016. szeptember 19

Álmomban  leszereltek a katonaságtól, de ott bolyongtam a parancsnokságon, hogy bebizonyítsam, tévedésből többet szolgáltam, mint a katonaidő. Végül egy hölgynél kötöttem ki, aki titkárnő, vagy adminisztrátor volt. Azt mondta először, biztos nem reklamáltam eleget. Mikor felsoroltam a tiszteket, akiknek reklamáltam, azt mondta, nála kellett volna reklamálnom, nála azonban nem reklamáltam, így megnyugodtam. Kér hivatásos katonával arról beszélgettünk utána, hogy több kocsim is van, részben azt sem tudom hol parkolnak, azokat is számba kéne venni, most már van rá időm leszerelt katonaként .

Magyarázat: Életem végén  "igazságom" keresése tart a Földön.

2016. október 26

Álmomban a katonaságnál egy irodában kezdtem dolgozni. Hadnagyi rendfokozatom volt, szokatlan volt egy kicsit. Tekintélyes íróasztalt kaptam, nagy polcfelépítménnyel, asztali lámpával, ásványvizes kancsóval. Másnapra eltűnt az asztali lámpa és az ásványvizes kancsó. Körülnéztem, hátha elvitte valaki másik íróasztalra, végül azt mondtam, nem zargatom ezzel a főnökséget, veszek a fizetésemből. Bátyám hirtelen ott termett és adott sokkal több pénzt, mint amennyi szükséges volt.   

Magyarázat: Folytatom szellemi munkám.

2016. november 9

Álmomban váratlanul előléptettek tábornokká, négy csillag volt a vállapomon és kineveztek a laktanya parancsnokává. Boldog és büszke voltam. Úgy gondoltam, birtokba veszem este a laktanyaparancsnoki hálószobát, de ott a régi, nyugdíjazott laktanyaparancsnok aludt még néhány hölgy társaságában, akik szégyenlősen a paplan alá húzódtak. Elődöm invitált, hogy aludjak a szobában, de azt mondtam, inkább lemegyek a századomhoz, hogy közelebb legyek a katonáimhoz. A laktanyaparancsnoki hálószoba levegője kissé áporodott volt, láttam egy fél pár kesztyűt valahol és kicsit poros volt minden, elhatároztam, ezen változtatni fogok.

Magyarázat: Erőim, energiáim nagyobb része felett rendelkezem.

2017. január 12

Álmomban külföldre utaztunk a feleségemmel és a gyerekünkkel. Az útlevélvizsgálatnál noszogatott, hogy menjek előre soron kívül, hiszen katona vagyok, jogom van rá. Magamra pillantottam és akkor vettem észre ruházatomon, hogy katona vagyok, de nem mentem előre, nem akartam soron kívül menni. Amikor az ablakhoz értem, elvették az útlevelem, de mivel lejárt, egy újat kaptam helyette. Sötétkék, átlagos széles, arany nyomású, de legalább egy méter hosszúkülönleges útlevél volt, benne sok életnagyságú fekete-fehér fotóval, közöttük egy nem is engem ábrázolt.

Magyarázat: Előjogommal nem élek, sok arcot mutatok, némelyik nem is az enyém.

2017. január 22

Álmomban katona voltam társaimmal egy  picinyke szigeten.   Hirtelen észrevettük, hogy egy regiment ellenséges katona szállta meg a piciny szigetet és így részükről végzetes túlerő alakult ki

Magyarázat: .Széles a kapu, amin sokan bemennek...

2017. május 2

Álmomban katona voltam és a laktanyában a legénységi épületben egy emelettel feljebb kerültem, itt azonban nem találtam a wc-t. Jó darabig keresgéltem, aztán azt gondoltam, visszamegyek a megszokott, eggyel lejjebb lévő szintre, de ott sem jártam sikerrel, vagy foglalt volt a wc, vagy épp akkor jöttek ki belőle és szagokat hagytak maguk után stb.

Magyarázat: Magasabb szintre kerülve nem tudom kiadni magamból szellemi mérgeimet, salakanyagaimat, ezért az alsóbb szinten próbálom (sikertelenül) megoldani.

2017. december 29 

Álmomban behívtak katonának. Egy darabig civil ruhában jártam, egy kis időbe telt, mire akadt egyenruhám. Két katona megfenyegetett, hogy vagy fizetek nekik védelmi pénzt, vagy megvernek. Azt mondtam, jó előre szólok, ha megütnek, visszaütök, védekezni fogok, amíg élet van bennem, de nem fizetek nekik, nem hagyom megzsarolni magam. Egy katonatársam szólt, hogy hívat a századparancsnok, akinek azt mondtam, először is nem közkatona vagyok, hanem szakaszvezető a rendfokozatom, úgy szereltem le, és kiképző szakaszparancsnok-helyettes volt az utolsó beosztásom. Másrészt 64 éves vagyok, rég leszolgáltam a katonaidőt, szereljenek le. A századparancsnok megpróbált a hiúságomra apellálni, hogy jó szakaszparancsnok lennék, de azt mondtam, akár a legfőbb parancsnoknak is írok, hogy szereljenek le.

Magyarázat: Ha nem is Jézus tanítása szerinti reakcióm, de nem hagyom magam zsarolni. Elegem van a szolgálatból.

2018. május  22

Álmomban az 1848-as szabadságharc indulásánál az egyik tábornok voltam. kicsit szedett-vedett volt a kialakuló maroknyi sereg, de nagy volt a lelkesedés és az elszántság.  Azt hiszem a tízedik tábornok voltam, utánam egy közlegényt vettek fel, akinek lelkesítésként elmondtam, hogy vitézséggel és kitartással bárkiből lehet tábornok, belőle is.

Magyarázat: Függetlenségemért küzdök.

2018. július  15

Álmomban behívtak tartalékos katonának. Leszolgáltam az időmet becsülettel, letettem a szükséges vizsgákat és még katonaruhában, de már obsitosként ballagtam hazafelé. Tudtam, hogy majd otthon kapom meg az értesítést, milyen rendfokozattal szereltek le, nyugodt, békés hangulatban voltam.

Magyarázat: Földi küldetésem végetér.

2018. október  26

Álmomban katonai sürgés forgás kellős közepében voltam. A hegyről figyeltem, ahogy a völgyben a vasúti síneket fektetik a katonák és sínautókkal szállítják rajta a katonákat és az építési anyagokat. A mi részlegünk egy teherautóval tört utat a dzsungelszerű erdőben, hogy nekikezdhessünk a fairtásnak és utánunk jöhessenek a sínfektetők. Veszélyes volt a teherautón, mert az ágak nekünk csapódtak, ahogy beleszáguldottunk a sűrű erdőbe.

Magyarázat: Utat építünk a szellemi dzsungelben.

2018. november 16

Álmomban kislányommal együtt katonai behívót kaptunk. Elbúcsúztam a feleségemtől és a teherautón bevonultunk a laktanyába. A legénységi épülethez gyalog mentünk, útközben egy szimpatikus fiatal tiszttel beszélgettem. A háló körletben a helyemet kerestem, közben a kislányom nevét kiabáltam, hogy egymás közelében legyünk.

Magyarázat: Életünk a szolgálat jegyében telik.

2018. november 24

Álmomban egy magas rangú tábornok szárnysegédje voltam Jugoszláviában. A tábornokot megbízták, hogy Belgrád és Koper közötti útvonalat be kell neki járni egy tiszttel együtt meg velem. Még gondoltam is, hogy felajánlom,  ne hívjanak sofőrt, majd én vezetem az autót. A bejárás előtti éjszakán együtt aludtunk, egy szobában a tábornokkal és akkor eldöntöttem, hogy megkérdezem tőle, mi a véleménye, miért van az, hogy én már többszörösen túlszolgálom a katonaidőt és elfeledkeztek róla, ilyen betegen nekem nem is lehetne katonának lenni. Azt mondtam neki, tábornok úr, volna egy személyes kérdésem, feltehetem-e. Azt válaszolta, igen. Azt mondtam, nem azért, hogy én a saját céljaimra kihasználjam ezt az alkalmat, hanem tudni szeretném, mi az igazság, mik  a szabályok, hogy lehetséges-e hogy engem tévedésből elfelejtettek leszerelni és hogy ilyen betegen nem is kéne már katonának lennem, és ekkor felébredtem, végetért az álom.

Magyarázat: Hazavágyom a szellemvilágba pihenésre.

2019. augusztus 28

Álmomban egy laktanyában voltam a legénységi épületben. Benyitottam egy századhoz és jóleső érzéssel állapítottam meg, otthonos rend van itt.

Magyarázat: Meglátom a szépséget a szolgálatban

2019. november 11

Álmomban a katonaságnál közepes, vagy alacsonyabb szintű parancsnok voltam. A legénységgel egy jutalomprogramra mentünk. Javasolta valaki, hogy bár nem lennének jogosultak rá, a családtagjaimat is hozzácsaphatom feltűnés nélkül a legénység pár tagja helyett, nem buknék le vele, de elutasítottam ezt a javaslatot.

Magyarázat: Szellemi élmények várnak.

2020. május 15

Álmomban tartalékosként bevonultam a katonasághoz szakaszparancsnoknak. A szakasz eléggé el volt kanászodva, hogy gatyába rázzam őket, aktív, kemény reggeli tornát tartottam nekik, közben felemelkedtem és repültem, majd közöltem velük, ne csodálkozzanak, erre mindenki képes.

Magyarázat: Erőimet, energiáimat ráncba szedem.

2020. augusztus 15

Álmomban Máltán voltam egy katonatiszt továbbképző nemzetközi táborban.

Magyarázat: A szellemi fejlődés része a továbbképzés.

2021. április  20

Álmomban kiképző tisztes voltam a katonaságnál. Jöttek az újoncok, közben bejártam és leellenőriztem a körleteket. Az újoncok tanácstalanul lődörögtek, még civilben, amikor egyik rokonomat felfedeztem közöttük.  Odasúgtam neki, hogy most még tegezhet, de a kiképzés alatt feszesebb kapcsolat lesz közöttünk, mindamellett figyelni fogok rá és segítem, ha gondja akad.

Magyarázat: A szellemi szolgálatban szerzett tapasztalataimat átadom.

2021. május  15

Álmomban  hírszerző voltam a titkosszolgálatnál. Egy szállodában volt a fedett "laktanyánk" ahol a kiképzések folytak és ahol tartózkodtunk. Bementem a kellékraktárba, ahol a munkánkhoz szükséges speciális eszközök  voltak, és megpillantottam néhány evőpálcikát. A pálcikák vékonyabbik fele fából volt, a vastagodó fele zsírkrétaszerű anyagból készült. Szórakozottan a számba vettem egy pálcikát és a zsírkrétaszerű részből leharaptam egy darabot és elkezdtem rágcsálni. Még nem nyeltem le belőle, amikor eszembe ötlött, hogy a pálcika e fele méreggel van preparálva. Megőriztem a hidegvérem, a mosdóba siettem, kiöblítettem a számat és elkezdtem fogat mosni, hogy a legapróbb darabkákat is eltávolítsam.

Magyarázat: Megúsztam egy veszélyes figyelmetlenséget, szellemi immunrendszerem működik.

2021. augusztus 8

Álmomban  bevonultam az amerikai hadseregbe. Sokat szolgáltam már, így tudtam a szokásokat annak ellenére, hogy itt újonc vagyok. Egy 60-65 közötti kávébarna egyenruhás hölgy volt a fogadó tiszt, beálltam a többiek mellé alakzatba és vártam, hogy a körletbe vezessen minket.

Magyarázat: Új, elitebb csapatban szolgálok.

2021. november 1

Álmomban  kiképző szakaszparancsnok voltam és a bevonuló női újoncok kiképzését bízták rám.  Nem voltam túl lelkes, férfiakat már képeztem ki sokszor, de nőket? A legénységi folyosón két újoncnő állt, ahogy elhaladtam mellettük az egyik a fenekemre csapott. - Mégis hogy képzeli ezt? - kérdeztem. Civilben férfiként talán jól esett volna, de a jelen helyzethez semmiképp sem illett. Benéztem egy körletbe, két újoncnő necchrisnyában, bugyiban... Valahogy át kell hidalni ezt a dolgot, majd szólok nekik, hogy ne zavartassák magukat és biztosítom őket, hogy ha meztelenül vannak, abban  a pillanatban behúnyom a szemem. Nem volt kiforrott stratégiám a jövőre, de azt gondoltam, kiviszem őket terepre, egy kis menetelés, kúszás-mászás jót tesz, hogy belerázódjanak a katonaéletbe és tudatosodjon bennük, hogy itt nem civilben vannak.

Magyarázat::  Nehézségeim vannak a női nemmel.

2021. november 29

Álmomban tartalékos katonaként bevonultam szolgálatra. Minden a megszokott volt, könnyen idéztem fel a rutint. Egy épp leszerelt bajtársam útmutatását követve nyugodt egyenletes tempóban húztam ki a kábelt a körlet és szolgálati helyem között, hogy létrejöjjön az összeköttetés.

Magyarázat::  Nem első életemet élem.

2022. augusztus 13

Álmomban a titkosszolgálatnál dolgoztam, egy fedett objektum őrzése volt a feladatom. Egy bezárt régiségboltnak álcázott üzlethelység előtt álltam természetesen civilben, s amikor gyanús személy közeledett és be akart hatolni az "objektumba" akkor a miniatűr gégemikrofonba belekiabáltam: Főnök, főnök! A behatolót sikerült elhárítani majd egy kolleganőm jött civilben, aki egy kedves mosollyal, titkos jellel adta tudtomra, hogy milyen ügyben megy be a régiségboltba, a titkos objektumba melyhez kulcsa is volt. Később egy férfi kollegám is mellém szegődött, és arról beszélgettünk, némely kollegánknak milyen hullámzó sorsa volt korábban.

Magyarázat: Szolgálatban vagyok, de kívülről ez nem látszik.

2022. december 27

Álmomban ismét katona voltam. Sokadszorra hívtak be, ismertem a szolgálat csinját-bínját, észre sem vettem, hogy katona vagyok, nem civil. , mert a kettő egybefonódott bennem.

Magyarázat: Elemem a szolgálat

2023. január 19

Álmomban rosszkedvűen, fásultan kóboroltam a laktanyában. Belegondoltam, hogy 69 múltam, mindjárt 70 éves vagyok, a katonaság már a könyökömön jön ki, nem normális ebben a korban még szolgálatban lenni, engem elfelejtettek leszerelni. Eszembe jutott, hogy már korábban is reklamáltam, de eredménytelen volt, kéne írni valamelyik parancsnokának, de ezeknek az újaknak a nevét sem tudom, azt sem, hogy melyik illetékes benne. Elmentem az ügyeletes tiszt kabinja mellett, átfutott rajtam, hogy elmondom neki, itt ragadtam, de ő sem illetékes benne. Reménytelen, kilátástalan helyzetben éreztem magam...

Magyarázat: Belefáradtam a földi életbe.

2023. május 26

Álmomban egy nagy laktanyában voltam, ahol nagy volt a nyüzsgés. Távolról hallatszott a közeledő katonai rendfenntartó csapatok közeledése, akik a laktanyában lévő megbomlott rendet, fegyelmezetlenséget, káoszt jöttek helyreállítani. Mindenki tudta,.hogy a súlyosan döngő, csattogó, kemény léptek zaja mit jelent. Az újoncok közül sokan menekülni kezdtek, páni félelemben el akarták hagyni a laktanyát. Öreg katona voltam, nagyon öreg, így nyugodt közönnyel szemléltem egy darabig, de később rám is átragadt a laktanya elhagyásának vágya. Kitaláltam, hogy olyan gyorsan fogok elfutni a kapunál a laktanyaügyeletes tiszt ablaka előtt, hogy észre sem fognak venni, neki is kezdtem a fékevesztett futásnak.

Magyarázat: Az idők jeleit tudattalanul majd mindenki érzi, de menekülés helyett a káoszból rendet kell teremtenünk magunkban.

2023. július 14

Álmomban egy katonai laktanyában voltam, ahol keserves viszonyok uralkodtak. Többeknek elegük lett belőle és szökni akartak. az volt a terv, hogy valahogy kimegyünk, kijutunk a laktanyából, majd Nyugatra szökünk.  Rám is átragadt a szabadulás vágya, beöltöztem kimenőruhába, de eszembe jutott, hogy nincs kimaradási engedélyem, ez az egész projekt törvényellenes ezért lefújtam a részvételt.

Magyarázat: A földi élet nem habostorta, de végig kell csinálni.

2023. augusztus 27

Álmomban  bevonultam katonának, mert behívót kaptam Gyakorlott tapasztalt katonaként helyezkedtem az újoncok között. Panaszkodtam egy katonatársamnak, hogy nem értem miért hívtak be pár nappal leszerelés után újra. Valaki szólt, hogy menjek fel a gazdasági osztályra. Ott megkérdeztem az ott dolgozó pénzügyes hölgyeket, hát nem emlékeznek az arcomra? 1974-76 között voltam katona, kitüntetésekkel szereltem le, itt vannak a pappírjaim róla, majd behívtak újra két évre, akkor írásban tettem panaszt a zászlóaljparancsnoknak, hogy már lejárt a katonaidőm, miért kell megint  két évet szolgálnom, de a panaszom elsikkadt valahol, így aztán többszörösem leszolgáltam már a törvényes katonaidőt, majd erre ráadásként az utolsó leszerelésem után három nappal megint behívnak? Elhatároztam, hogy személyesen keresem meg zászlóaljparancsnokunkat, aki jóindulattal volt irányomban és kérem támogatását a leszerelésemhez.

Magyarázat: Belefáradtam a szolgálatba

Ha tanácstalan vagy álmod jelentésében, írj!