ÁLMAIM ÉS JELENTÉSÜK

2004

 

2004. január 23.

Egy Fütterchen nevű 4-5 éves kislánnyal álmodtam. 4-5 éves volt, olyan ártatlannak nézett ki, mint aki háromig sem tud számolni, valójában azonban ravasz volt, és az orromnál fogva vezetett annak ellenére, hogy én egy idősebb tiszteletreméltó férfi voltam.  Ez úgy volt lehetséges, hogy nem láttam át a trükkjeit, és mindig védtem mindenkivel szemben, hogy ő olyasmire képtelen lenne, nem tenne ilyet, meg olyat. Ez azonban nem a valóság volt, hanem az, amit én hittem róla.

Magyarázat: Az egó a sokat tapasztalt szellemet is próbára teszi.

 

2004. február 23.

Valami nagy felvonulás volt álmomban. Volt egy nagy tömeg, ott mindenki vitte a maga zászlóját, én pedig a tömegtől elkülönülve vittem az én zászlómat, de érződött, hogy a zászlómmal valahogy kilógok a sorból, idejétmúlt és nevetséges vagyok. Körülbelül ilyesmi volt az érzetem. Felnéztem, és a többiek színes zászlóival szemben nekem fehér zászlóm volt, és az volt ráírva, hogy: 

HŰSÉG

Magyarázat: Ma nem divat a hűség.

 

2004. március 13.

Azt álmodtam, hogy fel akartam kapaszkodni egy villamosra, amin hahotázó társaság volt, de ügyet sem vetettek rám, próbáltam derekasan futni és felkapaszkodni, de nem sikerült. Utána meg ott baktattam szomorúan sírva a sínek között.

Magyarázat: Volt párom, Ildi után futok hiába.  

 

2004. március 19

Nagyon érdekes álmom volt, volt egy lovam, nagyon szerettem, ő is engem. Tudtam, hogy ő nem fél tőlem, és sosem bokrosodna meg, vagy bántana, vagy lépne rám stb. Volt egy nagy elegáns szálloda, ott laktam átmenetileg, és megengedték, hogy bevigyem a lovam, mert nagyon kezes volt, a liften is mellém fért, kerültük az embereket, így aztán sosem lett baj belőle. Sajnos egyszer aztán mégis, mentünk fel vele a lifttel, egy kisebb liftbe szálltunk, és nem volt belül jelzés, hogy hányadikon állt meg, kiszálltam a liftből valamiért, nem gondoltam, hogy közben elindulhat, de sajnos becsukódott az ajtó, hiába rohantam oda és téptem fel, már csak a liftaknát láttam a távozó lifttel, és nagyon nagyon sajnáltam, izgultam a lovamért, és rohantam, hogy valahogy megtaláljam.

Magyarázat: A ló a szabadság és a lélek jelképe.

 

2004.05.07

Nekiálltam lófejet boncolni, bár ez inkább konyhai előkészítés volt, étkezésre előkészítés, aprítás "boncolás". Voltak mások is a környezetemben, és ők viszolygással figyelték tevékenységem. Egyrészt, hogy felvágom, másrészt, hogy ehetőnek tartom a lófejet. Még fogtam is a lófej egyes darabjait, és mutattam nekik, hogy puha, gyönge, nem rágós, meg lehet ezt enni probléma nélkül. Meg akartam mutatni, hogy nem kell félni ettől, nyugodtan lehet lófejet enni, szép, gusztusos, tiszta, puha a hús, hát még majd elkészítve.

Ezt követte az a jelenet, hogy a ló agyában a kukacokat fedeztem fel és az elvette a gusztusomat az egésztől. Volt is vágy bennem, hisz előtte már ráizgultam a lófej vacsorára, de a vékony férgek, kukacok elvették a gusztusomat, félelmet keltettek bennem, hogy elkapom a betegséget, és bennem is ilyen kukacok fognak lakni, és ha az agyamba érnek, azt is szétrágják és elbutulok.

Egy harmadik rész, vagy felvonás volt, amiben egy másik társaságnak meg akartam mutatni a lófejet a kukacokkal, hogy a tanácsukat kérjem. Volt köztük egy főnök is, arra emlékszem. De nem találtam a lófejet, csak disznó, illetve malacfejek hullottak ki a szekrényből, ahova tettem, és nagy csótányok voltak benne. Erre azt mondtam ( a főnöknek szánva), ráférne (erre a szekrényre) egy alapos nagytakarítás.

Magyarázat: A lófej boncolás a lelki, szellemi dolgokban való turkálás, a kukacok a tudatalattiban, a lélek bugyraiban megbúvó, elrejtett problémák. A malacfej a csótányokkal ugyanez a földi dolgokkal, a disznó a legföldiesebb állat, ezért az anyagvilág jelképe. 

 

2004.05.11

Egy érdekes munkahelyem volt, egy bérelt családi házban dolgoztam kettesben egy hölggyel. A hölgy nem volt sem rendkívül szép, sem rendkívül csinos, mégis volt egy nagyon erős nőies kisugárzása, ami erőteljes vonzást ébresztett bennem. Állandóan igyekeztem körülötte sündörögni.

Ha a házban összetalálkoztunk, akkor hozzádörgölőztem, véletlent imitálva hozzáértem, vagy simultam. Egy alkalommal már odáig merészkedtem, hogy a derekam hátulról a derekához érintettem, és elkezdtem a nyakát csókolgatni és azt suttogtam, Ildi, Ildi. Eközben eszembe jutott, hogy nem ez a neve, ő vissza is nézett rám, nem az volt a neve, de nem haragudott.

Egy idő után majd megevett a vágy, hogy egyesüljek vele, de nem találtam a házban. Nem volt kilincs az ajtókon, hogy bejussak a házba, kívülről zajok hallatszottak, fények villogtak, pedig nagyon szerettem volna már egyesülni vele. Végre bejutottam a házba, és izgatottan láttam, hogy a fürdőszobában ég a villany, és a zajokból hallottam, hogy tusol.

Beszóltam neki, és már fel voltam ajzva, hogy meztelenül láthatom. Legnagyobb örömömre benne volt a "buliban", kinyitotta a fürdőszoba ajtaját, de csak résnyire, ugyanakkor ott állt mögötte anyaszült meztelenségének teljes szépségében és kívánatosságában. A vágytól és izgalomtól majd szétpattantam, de sajnos kívülről valami zaj hallatszott, valaki bejött a házba.

Mérgesen indultam felé, sejtettem, hogy valamelyik szomszéd lehet az. - Jónapot a tulajdonost keresem! mondta nyeglén. Mérges voltam rá, el akartam küldeni a ház területéről, ezért hangsúlyoztam a "jogállásomat": - A képviselője vagyok! válaszoltam. Az illető erre ugyanolyan gúnyosan, és nyeglén rámszólt: Csak a kísérője, nem a képviselője! Ezzel mintegy leminősített.

Magyarázat: A bérelt családi ház a fizikai test, a vonzó hölgy a magasabb Én, a Selbst, mellyel egyesülésre vágyom. A tulajdonos képviselője, az Istent képviselő isteni szikra, a magasabb Én helyett azonban csak a kísérője, az egó minősítését kaptam.

 

2004.05.16

Egy hozzátartozóm, egy nagynéném meghalt és valami miatt a szüleim engem kértek meg, hogy intézzem el a koporsó készíttetését. El is mentem megnézni, amikor kész volt, leellenőriztem a négyszögletes formáját, körbe a fonatokat rajta, és a Krisztus fejet, és a névtáblát is, egy kis táblán állt a neve, hogy XXXXX Istvánné élt 74 évet.

Mivel péntek volt, és csak következő csütörtökön volt betervezve a temetés, gondoltam hétfőn majd visszajövök és intézkedem a koporsó elszállíttatásáról Miskolcra. Hétfőn visszamentem, és vagy hússzor körbejártam az asztalosüzemet, de nem találtam a koporsót, csak mindenféle más mintájú, alakú, formájú koporsót találtam.

Bosszankodtam, az járt a fejemben, hogy valaki ellopta, és egy másik halottat temettek el benne, persze a névtáblát egyszerű kicserélni. Nem volt ügyfélfogadó, ügyintéző így egy munkáskülsejű idősebb férfit szólítottam, hogy segítsen. Kelletlenül, alig válaszolva elkezdett kerengeni az asztalosüzemben, de mondtam, hogy már én is végigjártam sokszor.

Ekkor elindult egy lépcsőn lefelé, gondoltam ott van valami raktár. De félúton a lépcsőn egy ajtón lépet keresztül, melynek nem ajtaja volt, hanem ilyen műanyagcsíkok lógtak csak lefelé, azon kellett belépni, és rossz érzésem volt, ahogy azok a gusztustalan műanyagok hozzámértek, mert már sejtettem, milyen helyiségen megyünk keresztül. Ahogy beléptünk egy cipőfertőtlenítőn kellett átmenni, egy vályúba fertőtlenítős víz spriccelt, és abban a cipőnket le kellett fertőtleníteni.

Még gondolkoztam is, hogy logikátlan, hisz itt majd hullák lesznek, és már láttam is valami folyadékban egy lábat úszkálni nadrágostul, cipőstül. Igyekeztem úgy végig menni ezen a részen, hogy ne lássam a gusztustalanságokat, de akárhogy igyekeztem, láttam két férfi emberi törzset megnyúzva és fejjel lefelé felakasztva, agyvelőt folyadékban úszkálni, lábfejet, kezet folyadékban és hasonlók.

Na végre keresztülértünk ezen a termen, és elkezdtük az alagsorban az általam megrendelt koporsót keresni, de csak nem találtuk, pedig minden zugba belenéztünk. Azon gondolkoztam, hogy mi lesz most, hisz nemsokára jön a temetés és nincs koporsó.

Végül - dolgavégezetlenül - ki akartam menni onnan, mert már nem lehetett mit tenni, és elkezdtem gondolkozni, hogy tudnék úgy menni visszafelé, hogy a hullás részt elkerüljem. Rájöttem, hogy van egy másik lépcső is, aki vezetett, talán szándékosan vitt be a rondaságok közé.

Magyarázat: A temetetlen tetemmaradványok, az azokkal való találkozás a halott, de (be/el)temetetlen párkapcsolattal való foglalkozást jelzik.

 

2004.05.23

Na most hajnalban kígyókkal álmodtam. Befogtam egy csomót és mutattam másoknak, hogy le kell harapni a fejét, és utána problémamentesen meg lehet enni. Volt aki könnyedén megtette, volt aki nagyon félt a kígyóktól.

Magyarázat: A kígyó a csábítás, és a gonosz  jelképe, ha nem félünk tőle, leharaphatjuk a fejét és ártalmatlaníthatjuk.

 

2004.05.25

Egy munkahelyen dolgoztam. Bár egy egy helység volt, üzemcsarnok féle, de földmunkát végeztünk, csákányozás, ásás, lapátolás volt a feladat. Volt a teremben két hölgy is, ők valami könnyebb munkára voltak beosztva, rajzolt térképeket nézegettek, vagy rajzolgatták őket egy védettebb helyen.

Nagy zűrzavar, zaj, aktív földtúrás folyt a munkahelyen. Érezem, hogy valami a nyakamba hullik hátulról. Először földnek hittem, attól sem voltam elragadatva, hogy bepereg az ingem alá, da ahogy odanyúltam is kivettem, észleltem, hogy sz*r, kaka. Méltatlankodva el akartam kiabálni magam, hogy Hé, vigyázzatok már jobban, legyetek másra is tekintettel, de épp amikor kinyitottam a szám, egy újabb "gombóc" érkezett, és pontosan a számba talált.

Nagyon elkeseredtem, elkezdett patakzani a könnyem, elindultam a csarnokból kifelé, kotortam a számból ki az undorító pottyadékot, és elmentem a két hölgy mellett, akiktől részvétet várhattam, és sírva mondtam nekik, elmegyek, elegem van ebből, itthagyom a munkahelyet.

Magyarázat: A munkahely a földi élet, az ásás, túrás a problémákkal való szembesülés, azok kutatása, azokkal való foglalkozás, ami bár hasznos, de olykor kellemetlen velejárói vannak.

 

2004.06.06

Egy utca szélén a járdán álltam egy embercsoportban. Erős forgalom volt az úton, és feltűnő volt a sok kóbor kutya és nagyon szomorúan láttam, hogy sok kóbor kutyát elütnek a járművek. Próbáltam integetni a kutyáknak, a vezetőknek, de nem sikerült eredményt elérnem. Egy kékes színű kutya épp előttem ment el, és megszólaltam, hogy milyen szép farkaskutya, amikor valaki hozzáértően azt mondta, hogy dingó, illetve dingó farkaskutya keverék.

Egy hölgyet vettem észre magam mellett, akivel beszélgettem-beszélgettem, s akivel észrevétlenül csendes kölcsönös rokonszenv alakult ki bennünk egymással szemben. Olyannyira, hogy egyszercsak már a járda szélén ültünk egymás mellett kéz a kézben. Aztán a vállát a vállát a vállamra hajtotta, majd én hajtottam a fejem az ölébe és elkezdtünk egészen apró, pici puszikat adni egymásnak. Először arcra, aztán szájközelbe, végül, mikor már majdnem egy igaz csók lett belőle, sajna felébredtem.

Magyarázat: Egy kialakulóban lévő párkapcsolat szimbolikus megjelenítése.  A kóbor (kivert) kutyák kallódó, sodródó lelkek, kiknek sorsa mindkettőnket foglalkoztatott.

 

2004.06.07

Egy hálóhelyiségben laktam egy másik sráccal, de egy alkalommal szorosan mögöttem jött és nekem nyomta a derekát, és tudtam, hogy meleg. Megmondtam neki, hogy az ő dolga, hogy meleg, de ha engem inzultál, akkor költözzön inkább a szomszéd hálóhelyiségbe. Ez meg is történt, és amikor visszamentem, észrevettem, hogy valami mozog a szőnyeg alatt, hát patkány volt, egerek mászkáltak, mindenféle bogár látszott, a szoba közepén egy szőnyegkupacot felemeltem, alatta egy épp kinyúló állat volt, amelyik utolsó leheletét adta ki magából.

Elkezdtem kopogtatni a padlót, rátaposni a domborulatokra, hogy valahogy megszabaduljak a rengeteg albérlőtől, de nem sikerült, sőt, amikor az ágyam felemeltem, két öreg kóbor kutya menekült ki alóla, az ágy alá pisiltek, bűz volt, rothadt és penészes volt a szőnyeg, egyszóval szörnyűek voltak az állapotok.

Ezután felmentem a fedélzetre, mert közben kiderült, hogy egy hajón vagyunk, és be akartam jelenteni, hogy leszerelek a hajóról, mert amúgy is beteg vagyok. Közben kiderült, hogy sokan akarnak leszerelni, vannak szimulánsok is, és amikor a tisztnek előadtam a mondókámat, hogy én eleve orvosilag gyógyíthatatlan betegséggel vagyok itt, és el akarok menni a hajóról a szolgálatból, csak lefitymálóan elhúzta a száját, mert férfiatlannak tartotta a lépésemet.

Magyarázat: A hajószolgálat a földi élet,  melynek nehézségei elől sokan szeretnének menekülni, de nem az az igazi megoldás.

 

2004.06.09

Érdekes álmom volt ma reggel. valamilyen fegyveres testületnél szolgáltam, rendőrség, vagy katonaság, és volt szolgálati fegyverem, revolverem. Csodálkozva néztem, hogy a többiek rendszeresen karbantartják, és kiderült, hogy alig tudom szétszedni, nem emlékeztem, hogyan kell szétszedéskor kibiztosítani, és látszott, hogy az alkatrészek porosak, tisztításra érettek, sőt némelyiket már kikezdte a rozsda.

Magyarázat: A szolgálat a földi élet, a rozsdás fegyver a földi életre, a "szolgálathoz" kapott tulajdonságok, szellemi eszközök elhanyagolására, azok karbantartásának hiányára utal.  

 

2004.06.11

Egy buszon utaztam. Körforgalomban közlekedett és én a végállomáson nem akartam szállni, hogy továbbmenjek még egy pár megállót, de a buszsofőr mondta, hogy nem megy tovább a busz, mert balesetet szenvedett, hátulról belekaramboloztak. Leszálltam enyhén bosszúsan, mert a meglévő érvényes buszjegyemmel utazhattam volna tovább, a másik buszon azonban már újra lyukasztani kellett.

Megnéztem a busz hátulját, hét tényleg jól beletrafáltak. A gond az volt, hogy nem volt másik buszjegyem, sem pénzem, így aztán kunyorálni kellett. A buszmegállóban két férfi volt katonai egyenruhában, vagy military öltözetben. Angolul beszéltek, adtak szívesen két jegyet is, még kérdeztem is tőlük, hogy Új Zélandiak, Ausztrálok, vagy Kanadaiak, mert az öltözetük alapján azt gondoltam. Eljutottam uticélomhoz, ahol egy épületen belül egy közös folyosóról két konkurrens cég nyílt, és állandóan veszekedtek, pereskedtek, marakodtak. Amikor előjött az egyik tulajdonosnője és elkezdett éppen a másikra szitkozódni, meg fenyegetőzni, azt mondtam nekik, ezzel az energiával, amivel egymást semmisítitek meg, őrlitek föl, létrehozhatnátok mindkettőtök javára valami közöset, mondjuk egy közös könyvtárat. Ekkor csörögni kezdett a telefon, és felébredtem...

Magyarázat: A közös folyosóról nyíló két konkurrens a magasabb Én, és az egó.

 

2004.06.13

Álmomban volt egy férfi (aki akár én is lehettem, de kívülről láttam). Volt egy kis mechanikus színpad, amin különböző figurák, élethelyzetek jöhettek véletlenszerűen működésbe, ha az ember bekapcsolta a színpadot, és ezek egyfajta előrejelzések voltak arra, hogy mi vár az emberre. A férfi beindította a színpadot, és a legrettegettebb funkció indult be a lélekharang, ami a halált jelentette, de szerencsére három ütés után megállt a színpadszerkezet. Erre a férfi megigazgatta a szerkezetet, mindent visszarakott a helyére és abban a reményben, hogy most más fog beindulni a színpadon, működésbe helyezte ismét a színpadot. Azonban most is a lélekharang lépett működésbe, síri csendben hetet ütött, még most is a fülemben hallom, és ekkor felébredtem...

Magyarázat: A lélek halála egyben újjászületése is, hiszen a lélek halhatatlan.  

 

2004.06.15

Na, ma azt álmodtam, hogy újra be akartak hívni katonának. Be is kellett öltöznöm, és hiába mondtam, hogy már 51 éves vagyok, hogy már obsitos vagyok, beteg vagyok, nem akartak elengedni.

Magyarázat: Életfeladatunkat, mely önmagunkkal együtt  az egész Mindenség szolgálata, betegen is kell folytatni.

 

2004.06.17

Egy elegáns luxushajón dolgoztam valamilyen fedélzeti munkakörben. Lent voltam a szalonban, és a pultot figyelve feltűnt valami. A pult elülső bordó bársonnyal borított függőleges felületén volt egy bemélyedés, abban volt üveglap borítása alatt az étlap. Észrevettem, hogy az üveglap alatt apró kukacok vannak. Ebből zűr lesz, ha valamelyik utas meglátja, ezt ki kell onnan takarítani, nagytakarítást kell tartani az egész konyhában, és féregteleníteni kell. Kerestem az illetékest, szólni akartam, de nem sikerült. Volt éttermi zenész, teremtakarító, gépész, kismillió ember volt, aki a személyzethez tartozott, de mindenki megvonta a vállát, hogy ő nem illetékes.

Egyre feszültebb lettem, mert a kukacok egyre nagyobbak lettek, és attól tartottam, ha lejönnek az amerikai vendégek vacsorázni, ebből botrány lesz. Találtam egy belső szolgálai telefont, de ott meg nem volt meg az illetékes, a konyhafőnök telefonszáma. Szaladtam fűhöz-fához, varjúvargapálhoz, mire nagy nehezen előkerült valaki a konyháról és egy fekete vaslapot csavarozott az üveglap fölé, ami eltakarta az undorító látványt. Időközben ugyanis hüvelykujjnyi vastagságúra híztak a hernyók-kukacok. Érveltem, hogy nagytakarítás kell, nem elfedni a dolgokat, de rámszóltak, hogy én is megtehettem volna ugyanezt, ami pedig nem volt igaz, mert nem volt csavarhúzóm, és a konyhai takarítás sem az én dolgom.

Magyarázat: A táplálék az álomban a szellemi táplálék szimbolikája, az étlap a (szellemi) táplálékok gyűjteménye, a kukacok a tiszta tanítások felhígulását, elferdítését, megrontását szimbolizálják.

 

2004.08.17

Budapestről utaztam Balatonra, Aliga volt az uticélom. Útközben elromlott valami a vonaton. Én buzgón nekiálltam segédkezni, két vagon között leereszkedtem a tengelyre, és ott lógva megszereltem a vonatot, de annyira belefeledkeztem, hogy mire kész lettem vele, túlhaladtunk a célállomásomon, ráadásul a kabinomból a cuccaimat is ellopták. Végülis Nagykanizsáról indultak vissza vonatok, amelyek megállnak Aligán, tehát a célbaérkezésem, ha kerülővel is, de biztosítva volt.

Magyarázat: Aki túlbuzgón segédkezik, túlhaladhat a célján, vesztesget is szenvedhet, de végül, ha kerülővel is, de célbaér.  

 

2004. augusztus 23

Egy kórházban voltam, de vagy nyitott autóval, vagy motorbiciklivel közlekedtem. Kavarogtam a zegzugos folyosókon, de nem lehetett megtalálni a kiutat, pedig már nagyon szerettem volna kikecmeregni. Hirtelen egy meredek lejtős folyosói részt pillantottam meg, ami veszélyes volt, kétséges volt, hogy a lejtő alján ütközés nélkül be tudom venni a kanyart, de valahogy ráéreztem, hogy erre van a kiút, s ezért nekivágtam. A kezemmel kapaszkodtam a folyosói korlátba, letettem a lábam és azzal is igyekeztem fékezni, végül némi plazúrral, és ijedtséggel, de sikerült a hajmeresztő akció, legurultam a meredek lejtől és megúsztam komolyabb sérülések nélkül. Ott a lenti szinten egy rövid ideig kanyarogtam, és egyszerre csak félig eltakarva, de megláttam a kijáratot. Nekifutottam, mert elég meredek emelkedő volt a kijárat előtt, de visszacsúsztam, majd nagyobb lendületet vettem, és gyönyörűen kikeveredtem a kórházból.

Magyarázat: Az álom szimbolikája szerintem nyilvánvaló, a kórház a régóta fennálló betegségem, a lejtmenet az állapotom két-három hónapja kezdődött rosszabbodása, a kórház elhagyása pedig a teljes gyógyulásom!

 

2004.12.03

Álmomban egy lift ajtaja előtt álltam, de a lift hallhatóan fel, le ment, de annál az ajtónál, ahol álltam nem akart megállni. Egyébként is nem túl barátságos liftajtó volt, feketére volt festve, és amikor már sokat nyomogattam a gombot egy kis lapka pirosat mutatott. Erre én nagy lazán csak annyit mondtam, hol van a másik lift, mert tudtam, hogy van másik lift is, és az ráadásul barátságosabb, lakályosabb, elől van a hallban, nem hátul, mint ez a másik.

Magyarázat: A lift az az eszköz, ami emelkedésünket szolgálja, jelen esetben szellemi emelkedésről fejlődésről van szó, de több ilyen eszköz is van, és válogathatunk ezek között.

 

2004.12.03

A másik álmomban katona voltam, de már közel volt a leszerelésem, szabadulásom ideje. Már elég megkönnyebbült és laza voltam, de hirtelen eszembe jutott, hogy  még a leszerelés előtt kimenőre akarok menni, és nem találtam a kimenő ruhám felső részét, mert ellopták a szekrényemből. Mentem a századparancsnokhoz méltányossági elbírálás végett, és panaszt tenni, de a szabály, az szabály, amit nem tudok leszereléskor felmutatni a kapott felszerelésből, ruházatból, azt bizony ki kell fizetnem, és amíg le nem szerelek, csak úgy kapok újat, ha kifizetem, kimenő ruha nélkül pedig nem lehet a laktanyát elhagyni.

Magyarázat: A katonaságtól, a szolgálatból történő leszerelés a földi élet befejezése.  A kimenő átmeneti távozás, de ha ennek feltételei nincsenek meg, (kimenőruha, azaz megfelelő felkészültség, "burkolat" hiánya) akkor nem következhet be.

 

2004.12.03

Félálomban ébredéskor kipattant a fejemből egy film forgatókönyve, pontosabban a forgatókönyv váza, storyboard-ja.

6 év a nyitásig

A film a 80-as évek második felében játszódik Mongóliában, ahol egy Szöjgal nevű érzékeny fiatalember egy lótenyésztő téeszben dolgozik lóápolóként. Szöjgal ábrándos természet, hol a dicső mongol múltban kalandozik fantáziájával, hol a jövőbe szárnyal, látomásai vannak és fantasztikus terveket szövöget. Előre látja az akkor elképzelhetetlennek tűnő rendszerváltást, és eltervezi, hogy a dicső mongol hagyományokat, lovasversenyeket felelevenítő lovas vállalkozást szervez, és a jövőben országába özönlő turistáknak nyújt nívós szolgáltatást. Bár tervének az akkori viszonyok szerint nem sok realitása van, nekilát kidolgozni a részleteket, kis fizetéséből minden fillért félretesz, és nagy energiával küzd terve megvalósulásáért. Beszélni nem mer róla senkinek, mert kinevetnék, így az amúgy is különc fiatalember még magányosabb lesz. Az idő előrehaladtával egyre kiforrottabb az elképzelése, már a rendszerváltás előszelei is kezdik belengedezni az országot, amikor rádöbben, pénze kevés, egyedül képtelen megvalósítani álmát. Ezzel párhuzamosan másik csapás is éri, a jó mongol levegő, természetes élet és a fizikai munka ellenére egyre sápadtabb, gyengébb, mígnem a fővárosba, Ulanbatorba küldik orvosi vizsgálatra, ahol megállapítják róla, hogy leukémiás, és csak évei vannak hátra. Minden rosszban van valami jó, mert Ulanbatorban találkozik egy hazalátogató amerikás mongollal, akit bizalmába fogad, és aki kezdeti ódzkodás után ügye mellé áll, és anyagilag felkarolja a vállalkozást. A cél megvalósulásának lehetősége Szöjgalnak szárnyakat ad, elkezdi megtenni a gyakorlati lépéseket, s a sors, minha tenyerére vette volna, egyszerre minden sikerül neki, sőt, betegségéből is csodálatos módon felépülni látszik.

Itt kezd értelmet nyerni a film címe, hiszen Szöjgal életének 6 évét mutatja be, 6 év a lovastelep megnyitásáig, illetve az ország külföld felé való nyitásáig. Felgyorsulnak az események, már csak hónapok, hetek, majd napok vannak hátra a tervezett megnyitóig, minden az előzetes elképzelések szerint halad, amikor Szöjgal állapota váratlanul ismét rosszabbodik, visszaesik leukémiájába, és a megnyitó előtti éjszakán az aznapi izgalmak és vesszőfutás után kileheli lelkét. A megnyitót elképzelésének és kívánságának megfelelően természetesen megtartják, a film üzenete, hogy bár tragédia történt, bár Szöjgal nem fejezhette be művét, nem érhette meg a megnyitót, majd a folytatást, életművében tovább él, és volt kollégái, barátai, üzlettársa maguk mellett, maguk között érzik.

Magyarázat: Saját életem egy lehetséges forgatókönyve.

 

2004.12.04

Azt álmodtam ma reggel, hogy egy játékautomatánál voltam. Elhagyatott hely volt, nem volt ott rajtam kívül senki a helyiségben. Pénzt kellett bedobni és tárgynyereményt adott ki, ha nyert az ember. Bedobtam 2 Ft-ot, pörgött, morgott, már örültem, mert úgy látszott, hogy egy műbőr női retikült ad ki, amit odaadhatok a páromnak, de helyette egy kb. 18-20cm átmérőjű bőrlabdát kaptam, amelyik vagy kis foci, vagy kézilabda. Ezután bedobtam még 2 Ft-ot és most meg egy nagy, kézzel varrott, mustársárga valódi bőr focilabdát nyertem, éreztem, hogy ez értékes darab és mellém állt a szerencse. A szerencse érzésétől egy kicsit megrészegültem, és tovább akartam az eufórikus hangulatban játszani, mert találtam más által otthagyott, ottfelejtett 2 Ft-osokat is. Azokkal azonban nem nyertem, és végül fel is ébredtem.

Magyarázat: Ráfordítással és kockáztatással eredményhez lehet jutni, nem ez a helyzet azonban, ha mások elhagyott, ottfelejtett javait akarjuk felhasználni.

 

2004. december 9.

Érdekes álmom volt most reggel. Az úton mentem, és egyszerre egy hölgy termett mellettem. Azt mondta ő egy tündér, egy jó tündér, és mond nekem valamit. Azt mondta, hogy én egy angyal vagyok, és vigyázzak magamra itt a Földön. Én meg azt mondtam, köszönöm a tanácsot jó tündér, és erre ő elrepült.

Magyarázat: Úgy látszik vannak jó tündérek. 

 

 

Ha tanácstalan vagy álmod jelentésében, írj!

 

VISSZA TOVÁBB